A háborúk többször „átszabták” a város arcát, Győr mégis a kultúra városa maradt

 

A Mosoni-Duna és a Rába jobb partján emelkedő Káptalan-dombon sok nép megfordult az évek során. A kelták, rómaiak, avarok, és a honfoglaló magyarok egyaránt felismerték a terület jelentőségét. Az újonnan érkezők mindig az előző korok elpusztult romjaiból építették fel új lakóhelyüket és saját jelenüket.

Horgászok ülnek csónakjaikban a Rábán, a háttérben a Karmelita templom (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Fényes Tamás, 1955)

Horgászok ülnek csónakjaikban a Rábán, a háttérben a Karmelita templom (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Fényes Tamás, 1955)

Az egykori római Arrabona település romjai, a későbbi Győr templomai, barokk polgárházai, zárt sarokerkélyei, kőkeretes kapui, színes cégérei a történelem krónikásai is egyben. A ház, amely ma a Városi Művészeti Múzeum otthona, a napóleoni háborúk koráról mesél.

Az 1809-es győri csatában a francia seregek legyőzték a Habsburg csapatokat, így a város pár hónapra francia megszállás alá került. Ebben az időszakban „szállt ide” – ahogy az emléktábla meséli – Napóleon császár. Győrt azonban mégsem Napóleon, hanem nevelt fia, Eugéne herceg foglalta el – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

S ugyan a háborúk jelentősen és többször is átszabták a város arcát,

Győr dúskál a szebbnél szebb műemlékházakban,

pedig az idők az ő szépségét is megkísértették. A belváros egyik legbájosabb épületének alapjai a XVI. századból valók, vele szemben pedig az egykori Fekete Sas Fogadó épülete található.


Győrben egymást érik a macskaköves utcák, a régi házak, lépcsősorok és paloták, de még a város szökőkútjának is külön története van. A Jedlik Ányos tiszteletére épült csobogó a világhírű tudósról mesél, hiszen a dinamó feltalálása mellett többek között a szikvízgyártás is az ő nevéhez köthető. Jedlik Győrben volt bencés szerzetes. Neveztek el róla hidat és utcát is, méghozzá a belváros egyik legszebbikét, amely éppen ide, a szódás kúthoz vezet.

Kuriózumnak számít Kovács Margit kiállítása

A Jedlik-csobogót a középkori alapokra épült késő barokk Kreszta Ház vigyázza. Egykor Kreszta János fűszerkereskedő boltja és lakása volt, jelenleg pedig Kovács Margit kerámiaművész életmű-kiállításának otthona. Az édesapját korán elveszítő Kovács Margit egész életében szoros szimbiózisban élt édesanyjával, akivel együtt költözött Budapestre 1929-ben, és aki később is rengeteget dolgozott a keze alá, segített az anyag előkészítésében is.

A kiállításon korai és kései alkotások egyaránt láthatók,

s ugyan a gyűjtemény nem fedi le a teljes pályaképet, de Kovács Margit legfontosabb témái és alkotói korszakai mind benne foglaltatnak. A kiállítás azért is kuriózum, mert Kovács Margitnak Szentendre mellett csak itt, szülővárosában van életmű-kiállítása.

A győri Városháza épülete (Fotó: MTI/Járai Rudolf, 1966)

A győri Városháza épülete (Fotó: MTI/Járai Rudolf, 1966)

A főtér kivégzéseknek is helyszíne volt

A főtérnek nemcsak a jezsuiták 1600-as évek derekán emelt temploma ad otthont, de ez volt a városi közigazgatás központja és a piacok helyszíne is, illetve boszorkányégetéseknek, nyilvános megszégyenítéseknek, kivégzéseknek is helyszínéül szolgált.

A városi Levéltár épületében egy időben a régi városháza foglalt helyet, alatta egy XVII. századi kacskaringós pincebörtön-rendszer húzódik: itt raboskodott a lőcsei fehér asszonyként elhíresült Korponayné Géczy Julianna is. Pere hosszasan elhúzódott, mert kérdéses volt, meg lehet-e kínozni egy nemesi származású asszonyt. A nádor végül engedélyezte, ahogy a kivégzést is, amire a Széchenyi téren került sor 1714-ben.

Győr a XVIII. század közepéig mezőváros volt,

Mária Terézia emelte szabad királyi rangra 1743-ban.

A XVIII. század utolsó évtizedeiben aztán egyre több pap, szerzetes, tanár és tanító is élt itt. Itt tanult Batthyány, Kisfaludy, Xantus János, és olyan kiváló tanárok fordultak meg gimnáziumában, mint Jedlik Ányos vagy a magyar régészet atyja, Rómer Flóris.

Utóbbi a városi múzeumokat összefogó nagy intézmény névadója is. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum központi épülete az impozáns Esterházy palota. A múzeum aktuális időszaki kiállítása „Utazás a tudattalanba”: a századforduló körüli időszak nagy magyar művészetét mutatja be az 1890 és 1919 között született műveken keresztül.

A kereskedelem egyik legfontosabb hazai központja

Győr, a „folyók városa”, szerencsés elhelyezkedésének, a Dunának és a Rábának köszönhetően az 1830-as években már a kereskedelem egyik legfontosabb hazai központja volt: hatalmas vízi forgalmat bonyolított Bécs felé, évente négyszáz hajó is megfordult itt.

A magyar kézművesség története egybeforrott Győr és környékének iparosságával is. Kedvezményekkel támogatták az iparosok letelepedését, akik aztán céhekké szerveződtek. Kiváltságaikat és szabályaikat írásba is foglalták, ezek közül jó néhány megtekinthető a városi levéltárban. A mesterségeket jelző cégérek pedig a város legszebb és legjellegzetesebb díszei, amelyek arra szolgáltak, hogy az olvasni nem tudó emberek is tisztában legyenek a szakmákkal.

Az első Győri Nép-és Világzenei Fesztivál a győri Dunakapu téren 2018. szeptember 14-é (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Az első Győri Nép-és Világzenei Fesztivál a győri Dunakapu téren 2018. szeptember 14-é (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Nemcsak a kultúra fővárosa

Színház, balett, bábszínház, filharmonikus zenekar – Győr a kultúra városa és az ütőzés fellegvára. Az 1974-ben alakult Győri Ütőegyüttes a maga idejében úttörőnek számított és bár az eltelt 45 évben a tagok cserélődtek, a jelenlegi felállás közel tíz éve változatlan. A rangidős Papp Balázs. 16–17 éves kora óta él együtt az együttessel.

A macskakövek, virágos teraszok és kellemes családi vendéglők mellett egy zöld oázis is található Győrben: a Bécsi kapu térről megközelíthető platánfák lakta Radó-sziget. Itt egykor kőszínház és kioszk is állt, ma már azonban csak a zenepavilon maradt, és az ország talán legrégebbi csónakázó egyleti háza.

Győr városában állatkert is található,

a Xantus Jánosról elnevezett parkban zebrák, antilopok, jaguárok, dámvadak sokasága várja a látogatókat. Sokan jönnek ide a határon túlról, és az állatkert mentőközpontként is működik, szívesen fogadja és látja el a sérült vagy elárvult állatokat is.

Minden nap várja a látogatókat a Hangyál Pincészet 

A Győrhöz közeli Nyúl község a pannonhalmi borvidék egyik leghangulatosabb pincesoráról híres. Hangyál Balázs nyolcéves kora óta tudta, hogy borász akar lenni. Tizenkét évi hegybíróság után, 2010-ben meg is valósította az álmát: feleségével szőlőt telepítettek, ma már 12 hektáron gazdálkodnak. Birtokukon még az 1904-ből származó régi tanítóház is fennáll.

A Hangyál Pincészet az év minden napján, szinte napi 24 órában nyitva tart. Gyakoriak a borvacsorák, de annak is kiváló helyet biztosít, aki csak csendre, nyugalomra és a természet látványára vágyik. A Józan-dűlőről ugyanis páratlan panorámában gyönyörködhetünk, még Pannonhalma is látszik.