Erdő Péter: Egy ország felajánlása feladatvállalást is jelent Magyarországnak

 

Augusztus 20-án az államalapítás napját ünnepli a magyarság. Ezen a napon Szent István felajánlotta az országot Szűz Máriának. Ennek jelentőségéről és aktualitásáról beszélt Erdő Péter bíboros az M1-nek adott exkluzív interjújában.

Egy országot felajánlani Szűz Máriának rendkívüli cselekménynek számít – jelentette ki Erdő Péter. Szent István volt az első, aki egy egész országot és népet ajánlott fel, amivel Szűz Mária pártfogásába adta Magyarországot.

Ez feladatvállalást is jelent egyben,

hiszen úgy kell viselkedni, hogy ehhez méltók legyünk – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, a középkori szimbolikában is volt arra példa, hogy területeket és országokat ajánlottak fel különféle szenteknek. Lengyelországot például az első lengyel fejedelem Szent Péternek ajánlotta fel. Jó oka volt rá, ugyanis a német-római császárnak trónra lépésekor esküt kellett tennie, amelynek a szövegében benne szerepelt, hogy „gyakorolja hatalmát a keresztény birtok fölött, kivéve Szent Péter birtokán.” 

Elmondta, ez elsősorban a pápai állam területét érintette. Így, ha valaki egy újonnan megkeresztelt nép saját országát is Szent Péternek ajánlotta, azzal elfogadta, hogy a Nyugathoz tartozik, de nem akar a császár alárendeltje lenni – tette hozzá.

Független államként csatlakozott a magyarság a nyugati világhoz

Szent Istvánról a hagyomány azt őrzi, hogy Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarországot. Elmondta, van egy olyan egyházjogi szövegemlék is, amelyben Szent Péternek ajánlották fel az országot, de ennek valószínűleg kevesebb lehetett a jelentősége abban az időben. Kiemelte, a felajánlással független államként csatlakozott a magyarság a nyugati világhoz.

A Szűz Mária közbenjárását kérő felajánlásnak aktualitása is van. Esterházy Pál nádor megújította a felajánlást, és részben az ő imádságát használva ezt mi magunk is megtettük 2006-ban Fatimában, amikor felajánlottuk hazánkat és népünket a Boldogságos Szűzanyának. Erdő Péter szerint ez egyfajta

kötelezettséget is jelent a magyar emberek számára,

és alkalmat teremt arra, hogy egy kicsit mindenki magába nézzen, szükségképpen önvizsgálatra késztessen bennünket, és új feladatokat fogalmazzon meg az emberekben.

A bíboros beszélt Szent István személyéről is, akinek mindig is fontos volt az egyházak kialakítása és építése. Szent István király a történelmi jelentőségű Esztergom városában született, és később itt is koronázták meg. Ő volt az, aki megalapította az első metropolitai érseki székesegyházat, és elrendelte, hogy Szent Adalbert prágai vértanú püspök tiszteletére építsék.

Szent István király mélyen tisztelte Szent Adalbertet

Szent István király ismerte személyesen is Adalbertet, mélyen tisztelte azt a missziós odaadását, amely Szent Adalbert egész életét jellemezte. Így jutott el egészen a vértanúságig a poroszok körében, akiknek szintén meg akarta hirdetni az evangéliumot. Szent Adalbert halála nem csak István királyt rázta meg, hanem III. Ottó császárt is. Mint mondta, 997-ben történt a vértanúság, majd a császár azonnal elrendelte, hogy vizsgálják ki az ügyet, ezt követően pedig a pápa szentté avatta Adalbertet Rómában.

Ottó császár bazilikát épített a tiszteletére, amit ma Szent Bertalan bazilikának neveznek, de máig ott őrzik Szent Adalbert ereklyéjét. Ennek a római bazilikának lett a testvértemploma az esztergomi bazilika, amelyet szintén Szent Adalbert tiszteletére építettek az 1000-es évek elején. Kiemelte,

ez a templom volt minden egyház „anyja és feje”.

Arról is beszélt, hogy Szent István ünnepe nem pusztán aratási ünnep, hiszen a kenyérre mindig is tisztelettel gondolt minden hívő keresztény ember. A kenyér azt szimbolizálja, hogy hálát adunk Istennek azzal, hogy a föld termékeny, az emberiség pedig eljutott oda, hogy képes búzát termelni és gondoskodni tud a saját élelméről. Erdő Péter végezetül azt mondta, kérni kell Istent, hogy ez a jövőben is megmaradjon.