A rendszerváltoztatás az 1956-os forradalom és szabadságharc mellett a XX. század másik olyan eseménye, amellyel a magyarok kivívták az egész világ megbecsülését. A magyarok, ahogyan a térség népei is, saját kezükbe vették sorsuk alakítását, nem voltak hajlandók tovább eltűrni az idegen uralmat, és a rájuk kényszerített kommunista diktatúrát. A magyar kormány az 1989–90-es rendszerváltoztatás évfordulóját „30 éve szabadon” emlékévvé nyilvánította. Szigethy Gábor színháztörténész szerint az 1989-es értelmiségnek még fogalma sem volt az államigazgatás és a politika technikájáról.
Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint társadalmi szervezetek delegációinak részvételével megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások a Parlamentben 1989. június 13-án (Fotó:MTI/ Soós Lajos)
A szabadság kis köreit próbálta megszervezni a magyar értelmiség az 1980-as években, amikor érezhető volt már az egypártrendszer gyengülése, de az áttörésben szinte senki nem bízott. Aztán a hőn áhított első szabad választások után a hétköznapok nagy küzdelmeit vívta fiatal és idős, tanult és tanulatlan, a jobb életben reménykedő állampolgár. Szigethy Gábor színháztörténész egyetemi tanár a Magyar Demokrata Fórum megalakulásakor tevékenyen vett részt a közéletben – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Az értelmiség nem akart pártot alapítani
1989-ben Magyarországon egyetlen profi politikus sem volt, csak pártfunkcionáriusok, akik a maguk bolsevik rendszerében gondolkoztak – hangsúlyozta Szigethy Gábor.
Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió akkori elnöke már 1988-ban megmondta, hogy a szovjet csapatokat ki fogják vonni, ezt azonban senki sem kommunikálta. 30 év elteltével elmondható, hogy az akkori funkcionáriusok hazudtak, amikor ezt nem mondták el az országnak – fogalmazott.
Tüntetés – A Fidesz demonstrációja a szovjet nagykövetség előtt
Mint mondta, velük szemben álltak az értelmiségiek – művészek, írók, tanáremberek –, akiknek azonban
Csupán jó szándékkal nem lehetett államot építeni.
1989 márciusában, a Magyar Demokrata Fórum első országos gyűlésén bejelentették, hogy párttá kell alakulni, amire az ott lévő jeles magyar írók egyértelmű elutasítással válaszoltak. El kellett nekik magyarázni, hogy diktatúrában egyetlen párt van, amibe, ha lehet, az ember nem lép be. Demokráciában viszont azonnal pártot kell alapítani, mert csak így lehetnek működőképesek, hiszen
– emlékezett vissza.
Az emberek féltek, de változást akartak
1989-re 1956-hoz képest csak 33 év telt el, mégis a forradalom pozitívuma mélyen begyökerezett a közgondolkodásba. November 4-e azonban – hívta fel a figyelmet – nemcsak a forradalom dicsőségéről szólt, hanem arról is, hogy egy egész országban megölték a reményt. Az 1956-os események megismétlődésének lehetősége miatt a rendszerváltozás előtt féltek az emberek.
Orbán Viktor egyetemi hallgató a magyar ifjúság nevében beszél Nagy Imre és mártírtársai temetésén a Műcsarnok előtti ravatalnál 1989. június 16-án (Fotó: MTI/Tóth István Csaba)
Orbán Viktor beszédekor a Hősök terén összegyűlt tömeg attól félt, hogy ismét lőni fognak a tetőről, hiszen a hallgatóság jelentős része megélte az 1956. október 25-i, Földművelésügyi Minisztériumnál történt lövéseket. Az emberekben megvolt a szimpátia a változás iránt, ugyanakkor
amely be is igazolódott az ország kiárusításával és az értékek ellopásával – emlékezett vissza, hozzátéve: ezek után az Antall-kormány számára embertelen feladat volt a kátyúból kivezetni az országot.
A rendszerváltozás sokkal inkább érzelmileg, mint politikailag volt levezetve – hangsúlyozta.
A szabadság érzése ma már természetes
Akik megélték a kommunizmust, azt gondolták, nekik ez jutott osztályrészül és ez már mindig így lesz, de amikor kiderült: a rendszer széthullóban van, az emberek elkezdték elhinni, hogy megtörténhet, amiben reménykedtek. Felszabadító érzés volt ez, amely erőt és önbizalmat adott és elhitette, hogy tényleg az ország saját kezében van a sorsa – fogalmazott Schmidt Mária történész a műsorban.
Ha valaki 30 év távlatából visszatekint, az elégedett lehet, hiszen az emberek elérték, amit akartak és kiállták a próbát – vélekedett.
Akik a rendszerváltozás után születtek, azok számára természetes a szabadság ténye. Ugyanakkor fontos elmondani nekik, hogy volt másképp is, hiszen az 1989-ben élők számára ez nem volt adott, meg kellett küzdeniük érte. A mai fiataloknak is meg kell tanítani, hogy
– fogalmazott.
Hangsúlyozta: nagy világbirodalmak összeomlása évszázados káoszt és visszaesést okozott, a Szovjetunió megszűnése azonban nem temette maga alá Magyarországot – ez óriási történelmi teljesítmény.
