Az intézményesült vallásosság szorul vissza és nem a hit
Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? címmel tartottak konferenciát kedden Budapesten a Századvég Alapítvány szervezésében. Az eseményt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg, aki beszédében többek közt arról beszélt, a 21. század döntő kérdése, hogy létrejön-e az európai életmód és a keresztény kultúra védelmében ismét a szellemi és lelki megújulás, amely kellő hátteret adhat a kontinens önazonosságának és közösségeinek megerősítéséhez.
A tárcavezető különbséget tett az egyéni kereszténység és a politikai kereszténydemokrácia között. Véleménye szerint senki sem állítja, hogy aki kereszténydemokrata, az egyben jó keresztény is. Önmagában a kereszténydemokrata politikai családhoz tartozás senkinek sem ad felmentést a bűnei alól – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
A vallás mindenkit érint
A konferencia egyik célja az volt, hogy megmutassa az embereknek, hol tart Európa a vallásosság és a kereszténységhez való hozzáállás tekintetében – tájékoztatott Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója, a konferencia előadója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Szerinte a vallásosság és a kereszténység témaköre mindenkit érint az egész világon, függetlenül attól, hogy valaki vallásos-e vagy sem.
Gyorgyovich Miklós szerint ahhoz, hogy kiderüljön, hogy Európa vagy Magyarország valóban keresztény gyökerű-e vagy sem, egyfajta tudatosságra is szükség van, mert sokan már elfelejtették a múlt eseményeit.
Az alapelvek a Bibliából erednek
A társadalomszervezés és a demokrácia alapelvei mind-mind visszavezethetők a Bibliához – fogalmazott Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője, aki a konferencia címéből indult ki. Szerinte ugyanis azok az alapelvek, amelyek szerint éljük az életünket, mint a „Ne ölj!” parancsolata, a tulajdonjoghoz való viszony és az embertársak iránti tisztelet, mind a bibliai kultúrkörből és az Ószövetség Tízparancsolatából erednek.
Pócza István úgy fogalmazott, hogy ezekből az üzenetekből épült fel a mai demokrácia és egész Európa is. Hozzátette, nemcsak a vallásos és keresztény emberek, de még a nem vallásosak is ezekből a tanításokból merítenek, ez a gondolkodásmód határozza meg mindennapjaikat.
A valós kereszténységből következik a kultúra
A szakértő egyetértett Gulyás Gergely azon gondolatával, hogy fontos különbséget tenni a kulturális kereszténység és a vallásos, személyes kereszténység között, mert véleménye szerint napjainkban az intézményesült vallásosság szorul vissza és nem a hit. A valós kereszténységből következik ugyanis a kultúra, amelyet sokkal többen vallanak, mint akik életvitelszerűen és napi szinten vannak közösségben Istennel és a Bibliával – jegyezte meg.
Minél többen csúsznak át a kulturális kereszténység irányába, annál jobban veszíti el a társadalom a kereszténységgel való kapcsolatát és alapjait – hangsúlyozta Pócza. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy az emberek visszatérjenek a kereszténység és a Biblia alaptanításaihoz. Ezt a célt szolgálta a konferencia is.
Kettős kihívás
Pócza István szerint egy kettős kihívással szembesül a keresztény ember a mindennapokban. Az egyik, hogy milyen rendszerszintű próbatételek érintik a kereszténységet, amelyek főleg a politikai kihívásokban nyilvánulnak meg. De ide tartoznak az ideológiai típusú próbatételek is, és nem szabad megfeledkezni más vallásokról és egyházakról sem, amelyek szintén kihívásokat intéznek a kereszténység irányába. A másik kihívás pedig az egyénszintű kihívás, amellyel a keresztény emberek minden nap szembesülnek, mert újra és újra helyre kell tenniük a hitet önmagukban – tette hozzá.
Vissza kell térni a keresztény gyökerekhez
Véleménye szerint ezt a szálat igyekezett megbontani a baloldal is az elmúlt évtizedekben. A liberálisokkal együtt arra törekedtek és törekednek mind a mai napig, hogy a közbeszédből teljes mértékben kiirtsák a Bibliára és a hitre való hivatkozást. Ha sikerrel járnak, onnantól kezdve a konzervatívokat megfosztják a gyökerektől, és automatikusan a bal- és a liberális oldal nyeri meg a versenyt a keresztény oldallal szemben – hívta fel a figyelmet.
Jelenleg abban a stádiumban vagyunk, hogy a konzervatív oldalnak vissza kell térnie a keresztény gyökerekhez és az alapigazságokhoz, és már nem elegendő csak kulturális szinten közelíteni ezekhez a kérdésekhez – emelte ki.
