Még idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

 

A testület hatáskörébe tartozik a Budapestet érintő valamennyi kiemelt állami és önkormányzati beruházás, így a Budapest 2030 terv elfogadása is – tartalmazza a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodás, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester írt alá szombaton.

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”. A kormany.hu-n közzétett megállapodásban az olvasható: Tarlós István elfogadta azt a felkérést, hogy induljon az őt korábban is jelölő politikai szövetség főpolgármester-jelöltjeként a jövő őszi önkormányzati választáson.

Tarlós István főpolgármester beszédet mond a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Tarlós István főpolgármester beszédet mond a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A dokumentum szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva, határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke. A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet. E fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is.

A kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki a főváros stratégiai fejlesztési tervét

A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés, a testületet „Tarlós István főpolgármestersége idején a most létrehozott struktúrájában és jelenlegi kompetenciái mellett tovább működtetik”. A megállapodás része, hogy a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg. Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester, valamint Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért, Bagdy Gábor pénzügyekért és Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettesek a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester, valamint Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért, Bagdy Gábor pénzügyekért és Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettesek a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A dokumentum arra is kitér: a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító „metróalap” létrehozásáról, hogy elkerüljék a „fedezethiányos helyzeteket”, egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak. Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását. A felek „az ezekre vonatkozó törvényi szabályozást megfelelőnek tartják”.

A kabinet megvizsgálja, mivel tudja támogatni a fővárost

Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét. A dokumentumban az áll: a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy 2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját. Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének „realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével”.

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester aláírja a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepség előtt az Újvárosházán 2018. november 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester aláírja a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepség előtt az Újvárosházán 2018. november 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost. A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot – a szaktárcával egyeztetve – más célra használhassa fel az önkormányzat.

Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és „megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét”. Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig „egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t”. A dokumentumban az áll: a miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.