A közellátó fogászatok felzárkóztatása a cél

 

A szakemberek szerint bőven van még tennivaló, mind a fogaink állapotának javításában, mind az államilag finanszírozott fogászati közellátásban.

A fog- és szájbetegség Magyarországon népbetegség. Már az ötéveseknél is tapasztalható a fogromlás, és a 12 éveseknek átlagosan három maradandó foguk beteg. Hazánkban a felnőtt lakosság körében végzett felmérés alapján minden ötödik ember kimondottan rossznak vagy nagyon rossznak értékeli a fogai állapotát. A népesség kétharmadának van tömött, 30 százalékának lyukas foga – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Nézőpont kérdése

A magyarok fogainak állapotát több szempontból is meg lehet közelíteni. Hogyha a volt szocialista országokban élő emberek fogazatát figyeljük meg, akkor látható, hogy Magyarországon kiemelkedően jó a helyzet. „Ha megnézzük a bolgárokat, románokat, szlovákokat, nekem ott rosszabb benyomásaim vannak, mint Magyarországon. Azonban, ha nyugat felé megyünk, ilyen érzésem nincs” – mondta a hirado.hu-nak Nagy András fogorvos

Úgy vélte, fontos az is, hogy hogyan ítélik meg az emberek a fogaik állapotát, hiszen van, akinek mindössze három foga van elöl, és ezzel elégedett, azonban többen vannak azok, akik nem, és előbb-utóbb felkeresik a fogorvost.

 

„Nem kell félni, nem fog fájni”

Azzal kapcsolatosan, hogy mi lehet a visszatartó erő a fogorvos felkeresésében, azt mondta: ez részben köszönhető a régi beidegződéseknek is, de úgy vélte, az alapvető félelem is szerepet játszhat a kezelések elodázásában. A pszichológusok szerint alapvető zsigeri félelem él az emberekben, ha fogorvoshoz kell menniük, mert a szájüreg kényes hely, intim szférának számít.

Hogyha egy páciens félelmét sikerül feloldani, utána lelkesebbé válik, félelem nélkül vagy kevesebb félelemmel folytatja a terápiát, és elszántabb lesz – fűzte hozzá.

Magyarországon a fogászati ellátás világviszonylatban is az első harmadban van, de talán még annál is jobb helyen. A fogászati turizmus felkapott, a magyar fogorvosok munkái elismertek – mondta Nagy András fogorvos, és hozzátette, kollégáival gyakran tapasztalják, hogy a nyugati fogorvosok nem tudják hozni a magyar orvosok munkájának minőségét. A doktor szerint ez azért lehetséges, mert Magyarországon kiemelkedő a fogászati képzés. Nemzetközi összehasonlításokban is előkelő helyet foglalnak el szerte a világon a magyar egyetemek fogászati képzései, emellett sok elismert szakemberünk van nemzeti szinten.

A magánrendelés sokaknak drága

A fogorvosi beavatkozások anyagi vonzatától sem lehet eltekinteni. „Gyakorlatilag ugyanazokat a berendezéseket és ugyanazokat az anyagokat kell használnunk, mint a nyugati kollégáknak, azonban azt a szakadékot, amely a nyugati és az itthoni árak között tátong, valahogyan át kell hidalni” – mondta.

Elég nagy terheket ró általában a páciensekre a fogorvosi kezelés, ha magánrendelőbe mennek. A fogorvos szerint sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan fogorvosi rendelőket keressenek fel, ahol a legújabb technológiákat használják.

Akik viszont megtehetik, hogy magánrendelésre járnak, alapvetően nagyon igényesek és lelkesek. Akarják a jót, hajlandók rá időt, fáradtságot áldozni. A nemek arányát tekintve jellemző, hogy a nők a fogorvosi kezeléseket tekintve picit bátrabbak, és hajlamosabbak a megelőzésre gondolni. Sőt, a magasabb esztétikáért hajlamosak többet is fizetni. „És általában a nők azok, akik motiválják a férfiakat, hogy menjenek fogorvoshoz” – tette hozzá.

Állami ellátás esetén 18 éves kor alatt és 62 éves kor felett minden kezelés orvosi díja térítésmentes, a 18–62 év közötti pácienseknek csak a fogpótlásért kell fizetniük, ám a fogmegtartó beavatkozások – mint a tömés, gyökértömés, fogkő-eltávolítás – ingyenesek.

Növekedett a fogászati szakrendelők finanszírozása

Az elmúlt években nemcsak a háziorvosokat, de a fogorvosokat is támogatta az állam, egymilliárd forinttal növekedett a fogászati szakellátásra szánt finanszírozás, azonban úgy tűnik, egyelőre ez nem elég. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke, Hermann Péter portálunknak úgy fogalmazott: idén a fogászati alapellátás is kapott praxisonként 130 ezer forint rezsitámogatást, tavaly pedig hárommillió forint támogatásban részesültek, azonban ez csak egyszeri juttatás volt. Az alapellátáshoz hasonlóan a szakellátók is részesültek emelésben márciustól, ők havi 150-160 ezer forint többlettel számolhatnak.

A közfinanszírozott alapellátásban dolgozó fogorvosoknak jelenleg nagyjából havi 900 ezer forintból kell finanszírozniuk a rendelőt, ami azt jelenti, hogy ebből az összegből kell kifizetni az orvos és asszisztens bérét a járulékokkal, a rezsit és az anyagköltséget is. Összehasonlításként elmondta, hogy a kamara fogorvosi tagozata végeztetett egy számítást egy független közgazdásszal, amelynek eredményeképpen kiderült, hogy mintegy egymillió-hétszázezer forintból lehet nullásra hozni egy rendelőt.

Kis lépésekben zárkóztatják fel a közfinanszírozásból működő rendelőket

Hermann Péter arról is beszélt, hogy július elején tárgyaltak Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkárral, akkor egyetértettek abban, hogy fel kell zárkóztatni a fogorvosokat, és ezt több lépésben teszik majd meg. Azóta több program keretében is mintha előrelépés lenne érezhető a tagozat elnöke szerint.

„Elindultak a megbeszélések, így például a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettesével, Kiss Zsolttal is tárgyaltunk azóta, illetve az államtitkár asszonyra hivatkozva felkerestek minket egy programmal, amelynek keretében arra törekszünk, hogy a szájüregi egészség, a prevenció és a gyermekfogászat is nagyobb hangsúlyt kapjon” – részletezte a fogorvosi tagozat elnöke.