Egy tavalyi kormányhatározat az élelmiszerek minőségének emelését, a vásárlói tudatosság fejlesztését tűzte ki célul. Ezért a Nébih honlapján, egy helyen és kereshető formában érhető el az élelmiszereken szereplő tanúsító védjegyek listája – hangzott el az M1 Kosár című magazinműsorában.
Védjegynek nevezzük azokat a jelöléseket, amelyek grafikusan ábrázolhatók és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) lajstromba vett. Az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgálnak.
Több fajta védjegy is létezik. Egy normál védjegy csupán csak arról szól, hogy azt bejegyzik az SZTNH-nál vezetett lajstromba, és ezáltal védjegyoltalmat kap, így tehát azt a védjegyet már nem használhatja más. Ennél egy fokkal magasabb minőségű terméket jelölhet a tanúsító védjegy – mondta Kovácsné Pálfi Katalin, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakértője a Kosár című műsorban.
A szakértő hozzátette: a tanúsító védjegy előnye, hogy szigorúbb ellenőrzési rendszer és minőségi követelményrendszer áll mögötte.
Hazánkban egyébként az élelmiszereken 48 tanúsító védjegy jelenhet meg. A Nébih honlapján ezeket tették elérhetővé.
Kovácsné Pálfi Katalin szerint a tanúsító védjegyek adatbázisa azért hasznos, mert így a vásárló tájékozódni tud, milyen követelményrendszerek állnak egy adott tanúsító védjegy mögött. Egy-egy ilyen követelményrendszer akár szigorúbb is lehet, mint a Magyarországon hatályban lévő élelmiszer-termelésre, előállításra vonatkozó szabályok.
Segíti a vásárlói tudatos magatartást
Az élelmiszer-jelölések szintén a vásárlói tudatos magatartást segítik. Csengeri Lilla dietetikus elmondta: egy új felmérés alapján az európai fogyasztók körülbelül 25 ezredmásodpercet töltenek az élelmiszercímkék elolvasásával. Ez nagyon kevés – véli a dietetikus.
A címkéken található információk hasznosak lehetnek, hiszen segítheti a vásárlót az egészséges táplálkozás megvalósításában. Például az összetevőket kötelező feltüntetni a csomagoláson, amelyek mennyiségi sorrendben kell egymást követniük.
Ez azt jelenti tehát, hogy amit legelöl találunk az összetevők sorában, abból tartalmazza a legtöbbet a termék, és ami a legvégén, abból a legkevesebbet – mondta Csengeri Lilla.
Illusztráció (MTI-fotó: Mohai Balázs)
Természetes vagy hozzáadott tápérték?
A tápérték táblázat szintén hasznos lehet a vásárlók számára. Ebben a táblázatban a természetes nátrium-, illetve cukortartalom is fel van tüntetve. Így tehát ha a „szénhidrátok, amelyből cukrok” sort nézzük, fontos tudni, hogy az nemcsak a hozzáadott szénhidrátot tartalmazza, hanem a természetes cukortartalmat is, ami a zöldségekben, gyümölcsökben és tejtermékekben található – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette: amennyiben az összetevők részt megnézzük, ott láthatjuk, hogy nem tartalmaz cukrot a termék.
Szigorú az EU-s szabályozás
Az élelmiszerek jelölése rendkívül szigorúan szabályozott az Európai Unióban. A csomagolásokon található információk jelentős részének feltüntetését uniós és hazai jogszabályok írják elő. A kötelező jelölések mellett önkéntes jelölések is léteznek. Ilyen például egyes vitaminok, ásványi anyagok vagy a rosttartalom feltüntetése – tette hozzá Csengeri Lilla dietetikus.
Rendelet szabályozza az allergének jelölését is az élelmiszercímkén. Az összetevők sorában kiemelten kell megjeleníteni a 14 jelölésköteles allergént, mint például a gluténtartalmú gabonákat, a tojás, tej, hal, rákfélék vagy például a földimogyoró – mondta a szakember.
Az egyértelmű és széles körű tájékoztatást biztosító élelmiszer-jelölés lehetővé teszi, hogy megalapozottan válasszuk ki az általunk megvásárolni kívánt élelmiszereket. Akár erről, akár védjegyekről van szó, a cél ugyanaz: a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése. Vásárlás előtt tehát érdemes elolvasni a terméket szereplő információkat – hangzott el a Kosár című műsorban.
