A lengyel és a magyar nép szoros barátságát ünnepeljük

 

Legendás és talán az egész világon példa nélkül álló a lengyel és a magyar nép barátsága, amelynek néhány éve már hivatalos ünnepnapja is van. A közös történelmi-kulturális emlékeken túl egy rövid versike és annak több tucat változata is jól illusztrálja ezt a szoros kapcsolatot: „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”.

Az idén kerül sor tizenkettedik alkalommal a magyar–lengyel barátság napjának megünneplésére, amely eseménysorozatok központi helyszíne minden évben felváltva hol Lengyel-, hol Magyarország. A 2018-as házigazda Veszprém lesz.

Az ünnep alkalmából pénteken hivatalos látogatásra érkezik hazánkba Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök is.

A kezdetek

2006. március 24-én avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar–lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. Két esztendővel később hasonló emlékművet avattak fel a dél-lengyelországi Jaroslawban.

Andrzej Wyczawski, Jaroslaw polgármestere  és Sólyom László magyar köztársasági elnök felavatja a magyar-lengyel barátsági emlékművet Jaroslaw-ban 2008. november 11-én (MTI-fotó: Kovács Attila)

Andrzej Wyczawski, Jaroslaw polgármestere és Sólyom László magyar köztársasági elnök felavatja a magyar-lengyel barátsági emlékművet Jaroslaw-ban 2008. november 11-én
(MTI-fotó: Kovács Attila)

A két köztársasági elnök által aláírt Győri nyilatkozat kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar–lengyel barátság napjává.

Az Országgyűlés egy évvel később a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel – tartózkodás és ellenszavazat nélkül – március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította.

Négy nappal később, március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.

Első alkalommal, 2007-ben Przemysl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosno, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer (a III. kerületi Katyni mártírok parkjában ekkor avatták fel a katyni mártírok emlékművét), 2011-ben Poznan, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów (Bem József szülővárosa), 2014-ben Eger következett.

2015-ben a házigazda Katowice volt, ahol ekkor avatták fel a második világháború idején a magyarországi lengyel menekültek vezetőjeként tevékenykedő és zsidómentő Henryk Slawik és a lengyel menekülteket segítő idősebb Antall József közös emlékművét.

Áder János köztársasági elnök és vendéglátója, Bronislaw Komorowski lengyel államfő a Nemzeti Kongresszusi Központ előtt a lengyelországi Katowicében, ahol közösen ünnepélyesen felavatták Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművét 2015. március 21-én (MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

Áder János köztársasági elnök és vendéglátója, Bronislaw Komorowski lengyel államfő a Nemzeti Kongresszusi Központ előtt a lengyelországi Katowicében, ahol közösen ünnepélyesen felavatták Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművét 2015. március 21-én
(MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

2016-ban Budapest, tavaly pedig az a Piotrków Trybunalski volt a barátság nap házigazdája, amelyet Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1578-ban tett meg az általa alapított lengyel Királyi Ítélőszék székhelyéül.

A városban a magyar és a lengyel államfő emléktáblát is avatott, amely az 1925-ben ott rendezett nemzetközi légi bemutatón életét vesztő Sziklay Jenőnek, az ejtőernyőzés úttörőjének állít emléket.

Közös a régmúlt…

A szoros magyar–lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze.

Az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot. Lajos kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője pedig a lengyel szabadsághős, Bem József volt.

Nem csak a történelmünk közös: egy kutatás szerint genetikai rokonságban is állhat a két nép egymással, miután a lengyel és a magyar nemzet génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az Y kromoszómán található R1a1-mutáció. A jelek szerint a két nép egy körülbelül tízezer évvel ezelőtt élt közös őstől származhat.

…és a közelebbi múlt is

Hazánk 1920-ban a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott 22 millió lövedékkel segítette a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont.

Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, és a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányokat Magyarországra.

A képen: Lelkes tüntető fiatalok állják körül a Bem-szobrot Budapesten 1956. október 23-án. (MTI-fotó: Müller Lajos)

A képen: Lelkes tüntető fiatalok állják körül a Bem-szobrot Budapesten 1956. október 23-án.
(MTI-fotó: Müller Lajos)

A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva két éve mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar–lengyel szolidaritás évének 2016-ot. 2017-ben Katowicében avatták fel az 1956-os magyar forradalmat segítő lengyelek emlékművét, Varsóban pedig az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet.

A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.

Waclaw Felczak-intézmények alakultak

Az Országgyűlés tavaly november 14-ei határozatában a magyar-lengyel kapcsolatok erősítése céljából a Waclaw Felczak Alapítvány létrehozásáról döntött. A lengyel ikerintézmény, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködés Intézetének létrehozásáról szóló törvényt a lengyel törvényhozás mindkét háza idén februárban fogadta el.

Wacław Felczak (1916-1993) lengyel történész, a második világháború alatt a Lengyelország és Magyarország közötti illegális futárszolgálat szervezője és parancsnoka volt. 1948-tól 1956-ig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt politikai fogoly volt. 1958-tól a krakkói Jagelló Egyetemen Magyarországgal és Jugoszláviával foglalkozott. Könyvet írt Magyarország történetéről. 1993. október 23-án, az 56-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján halt meg.