A Magyar Helsinki Bizottság csütörtökön megküldte álláspontját a kormánynak a Stop Soros törvénytervezetről. A civil szervezet közleményében azt írta: a készülő szabályozás elfogadhatatlan és alkotmányosan védhetetlen politikai célokat szolgál, értelmetlen szabályokat tartalmaz, ezért azt kategorikusan elutasítják. A hirado.hu kíváncsi volt a részletekre, kérdéseinket és a válaszokat módosítás nélkül közöljük.
Az állásfoglalás határozottan állítja, hogy a tervezetet a „társadalommal szemben” alkották meg, a szabályok a „társadalom elemi érdekeivel szemben működhetnének”. Milyen hivatalos felmérésre alapozva állítják ezt?
Ilyesfajta „hivatalos felméréssel” nem rendelkezünk. Civil szervezetként „hivatalos felmérésre” eleve nincs is módunk. Sokkal nagyobb gond viszont, hogy a kormány sem állt elő ilyennel. Nincs hatástanulmány, noha az elemi dolog volna jogszabályalkotás során. Ennél is fontosabb azonban az, hogy a társadalomnak elemi érdeke, hogy megszervezhesse önmagát, azaz szabadon érvényesülhessen az egyesülési jog. A törvény azonban ezt alapjaiban elvitatja a polgárok közösségeitől. Ezért mondjuk mi más civil szervezetekkel együtt, hogy a készülő szabályozás hazug, önkényes és kártékony. Ez különösebb „felmérés” nélkül is belátható, elég figyelmesen elolvasni a normaszöveget és józan ésszel gondolkodni a jelenségről.
A tervezet, ahogy azt Önök is leírják, mintegy ezer szervezetet és nagyjából százezer embert érint, miközben Magyarországon több mint 60 ezer civil szervezet tevékenykedik. Ilyen számok esetén nem érzik túlzásnak azt az állítást, hogy az intézkedés „végeredményben minden olyan állampolgárral szemben is fellép, aki a közhasznú szervezeteket támogatásra méltónak találja”.
Nem érezzük túlzásnak, mert leginkább éppen a közhasznú, szolgáltatást nyújtó szervezeteket, támogatóikat és ügyfeleiket támadja meg a tervezett törvénycsomag. (Csak a pontosság kedvéért: több százezer polgárról írtunk közleményünkben.) A közhasznúságot elvesztő szervezetek által támogatottaknak adót kell majd fizetniük a kapott szolgáltatások alapján, így a kormány javaslata éppen a legkiszolgáltatottabbakat sújtja leginkább.
Önök szerint „a tervezet alapvető szabadságjogot elvitat a társadalomtól, így például a véleményalkotás vagy az egyesülés egyenlő szabadságát”. Mely konkrét pontok, tervezetrészek kifogásolhatók e tekintetben?
Aki egyszer is elolvasta, tudja, miről van szó. A tervezet megbélyegzi és szankcionálja a kormányétól eltérő, független gondolkodású személyeket és szervezeteket. Lehetőséget biztosít az államnak arra, hogy ha úgy tartja úri kedve, önkényesen a korrekt módon értelmezhetetlen „illegális bevándorlás” támogatójaként, finanszírozójaként állítsa be bármelyik szervezetet és személyt.
Összességében Önök szerint egyáltalán nincs szükség ilyesfajta jogszabályra?
Ahogy ezt a kormánynak is megírtuk: ilyen törvényre az országnak biztosan nincsen szüksége. Ezt beterjeszteni és elfogadni támadás a józan ész és a társadalom ellen. Ez a törvény hazug, mert valójában nem arról szól, amit a címe ígér. Nem ismerünk illegális migrációt támogató egyesületet, alapítványt Magyarországon. Ismerünk viszont sok, a társadalomért, a közösségekért tenni akaró közhasznú szervezetet. Ez a kártékony törvény a választás szabadságát veszi el az emberektől.
Mit javasolnak a kifogásolt jogszabályok helyett?
Nyilván elolvasta közleményünket. Ebben világosan leírjuk: a tervezeteknek nincs legitim szabályozási céljuk, tehát semmi szükség rájuk. Így a jogalkotásnak a törvényekbe foglalt szabályait is megsértette a kormány, amikor ezzel a normaszöveggel előrukkolt.
Milyen javaslatuk lenne a jelenlegi helyzet, értjük ezalatt például a migrációs problémákat, kezelésére?
A Helsinki Bizottságnak nincsen értéklehető ráhatása a bonyolult nemzetközi migrációs folyamatokra. Mi ott igyekszünk segíteni, ahol szükség van a munkánkra, és esélyünk mutatkozik segíteni az embereknek, magyar állampolgároknak és menekülőknek.
A mi legfontosabb munkánk a gyakorlati jogvédelem. Nagy ívű migrációs koncepciók kidolgozása nem a mi asztalunk. Ezzel együtt jól látjuk, hogy ez a törvénycsomag semmiféle „migrációs problémát” nem old meg. A beterjesztő kormány is jól tudja ezt. Ezzel szemben ez a törvény csak növeli a problémákat, hiszen buldózerként letarolja a közhasznú civil szervezeteket, és továbbrombolja a jogállam maradékát. Amennyiben a törvény hatályba lép, biztosan rosszabb lesz az embereknek, mint eddig volt. Arra pedig a kormány is felkészülhet, hogy nem lesz olyan hiteles nemzetközi fórum, amelyik ezt a botrányos szabályozást igazolhatónak tartaná. Meglehet, ez most nem izgatja különösebben a kormányt, de a cinizmusának az árát előbb-utóbb mégiscsak meg fogja fizetni.
Februárban az Országgyűlés elé kerül a Stop Soros
Még az Országgyűlés február 19-én kezdődő tavaszi ülésszakának megnyitása előtt benyújtják a Stop Soros törvénycsomagot – értesült korábban a Magyar Idők. A javaslat előkészítése gőzerővel folyik. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta: a társadalmi egyeztetés során több mint négyszáz javaslat érkezett be, többségük támogató, vannak közöttük, amelyek szigorításokat szorgalmaznak.
Ismert, a Soros-terv végrehajtása, a spekuláns és hálózatának tevékenysége, valamint az illegális bevándorlás ellen a kormány elkészítette a nemzeti konzultáció eredményét figyelembe vevő törvénytervezetét. Az előterjesztés lényeges elemei közé tartozik, hogy adatszolgáltatásra köteleznék az illegális migrációt támogató szervezeteket, amelyeknek külföldi juttatásaik után 25 százalékos illetéket kellene fizetniük.
A Soros-szervezetek támadása
A „Stop Soros” törvénycsomag ellen azok emelték fel elsőként a szavukat, akik támadják a kormány bevándorlás-politikáját, akik szervezik és elősegítik a migrációt és akiket Soros György pénzel – jelentette ki Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő januári sajtótájékoztatóján, megnevezve a Magyar Helsinki Bizottságot, az Amnesty Internationalt és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet.
Kifejtette: a „Soros-szervezetek” jelentették fel Magyarországot több alkalommal Brüsszelben, ők azok, akik a kerítés és a magyar kormány bevándorlás-politikája miatt tüntetést szerveztek, ők azok, akik kezdettől fogva támadják a jogi határzárat, a tranzitzónákat, és a magyar határvédelmet, az ott szolgáló rendőröket.
Ők azok, akik támadták a kvóta-népszavazást, a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációt, akik Ahmed H. szabadon bocsátását követelik, s nyakig benne vannak a „migránsbizniszben”, s akik nem hajlandóak közölni, mekkora összeget kapnak külföldről – fogalmazott.
