A bírói minősítés játszott fontos szerepet Ahmed H. ítéletében

 

Jogerősen öt év börtönt kapott Ahmed H. A bíróság kimondta, terrorcselekmény történt három éve Röszkénél, amikor a bevándorlók arra akarták kényszeríteni a rendőröket, hogy nyissák meg a határt. A szír férfi maga is kövekkel dobálta a rendőröket.

2015. szeptember 16-án több száz fős migránstömeg rohamozta meg a határátkelőt Röszkénél, hogy átjussanak Magyarországra. Ahmed H. később társaival együtt köveket is dobált a rendőrök felé, ő legalább 6 alkalommal.

Első fokon először 10 év, majd a megismételt eljárásban 7 év fegyházbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék társtettesként elkövetett terrorcselekmény, és határzár tiltott átlépése miatt, de a vád és a védelem is fellebbezett, az ügyész súlyosítást kért az ügyben.

Ügyvédje szerint nem történt terrorcselekmény

A vádlott, aki egy ideje már nem engedi, hogy felvétel készüljön róla és védője többek között azzal érvelt a büntetés enyhítése mellett, hogy Ahmed H. ugyan bűnt követett el, de szerintük nem terrorcselekmény volt, amikor erőszakosan megpróbálta a rendőröket rávenni, hogy nyissák ki a határt. Az ítélőtábla tanácsát azonban erről nem tudták meggyőzni.

A bíró végül azzal indokolta az enyhébb ítéletet, hogy a vádlott nem beszél magyarul és a családja is messze él, akikkel nehezen tudná tartani a kapcsolatot. Azt ugyanakkor a bíróság is kimondta, hogy Ahmed H. terrorcselekményt követett el három évvel ezelőtt a röszkei határnál.

A védő nem mindennel értett egyet

A vádlott védője elfogadta a döntést, de nem mindennel értett egyet. Bárándy Péter ügyvéd úgy fogalmazott, a terrorizmussal kapcsolatos jogértelmezés továbbra is egy ingoványos talajon marad, mint ahogy eddig.

Budapest, 2017. november 14. A terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. szír férfi távozik az ügyének megismételt elsőfokú eljárása miatt indult per tárgyalásáról a Kúrián 2017. november 14-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ahmed H. csaknem 3 éve van előzetes letartóztatásban. A most kiszabott büntetést jó magaviselet miatt harmadolhatják, így akár 4 hónap múlva szabadlábra helyezhetik.

A minősítés játszott fontos szerepet

Cservák Csaba alkotmányjogász szerint, a bíróság döntésében figyelembe vette az egyén személyi körülményeit, mint a nyelvi probléma és a családjától való távolság, de a büntetés kiszabásában a minősítés játszott fontos szerepet. Ez azt jelenti, hogy a Büntető Törvénykönyv mely paragrafusa alapján minősítette az esetet.

Mint mondta, a törvénykönyv 314. paragrafusa alapján a három évvel ezelőtti röszkei eset terrorcselekménynek minősül. A paragrafus értelmében terrorcselekmény az, ha valaki egy államot vagy állami szervet arra kényszerít, hogy valamit megtegyen, vagy ne tegyen bizonyos magatartásformák kíséretében.

Az alkotmányjogász beszélt arról is, hogy a bíróság akár súlyosabb, 10-15 éves börtönbüntetést is kiszabhatott volna, ha azt veszi figyelembe, hogy Ahmed H. egy csoport élére állva, úgymond annak vezetőjeként, felfegyverkezve támadt rá a rendőrökre.

A bírói mérlegelés alapján születik döntés

Elmondta, a Büntető Törvénykönyv csak egy meghatározott időkeretet szab ki, mert több esetben is a bírói mérlegelés alapján születik döntés, amely fontos alkotmányos alapelv. A bíróság minden esetben mérlegel az első fok, a másodfok esetében is, de az ítélet jogerősségétől függetlenül tovább lehet azt folytatni, vagy akár fellebbezni is lehet az ügyben.

Úgy véli, az sem kizárt, hogy a legfelsőbb bírói szinthez, a Kúriához fordulnak Ahmed H. ügyében. De a Kúria csak abban az esetben tud változtatni az ügyben, ha valóban törvénysértő módon szabta ki az ítélőtábla a büntetést. Hozzátette, az ügy ismereteit tekintve ennek nem látja sok esélyét.