Átlagos az idei kukoricatermés mennyisége

 

Kukorica-fajtabemutatót tartott Szekszárdon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola. A rendezvény megnyitóját követően a kukoricaföldeken folytatódott a tanácskozás, ahol a helyi termőterület jellemzőit vitatták meg a résztvevők.

A fajtabemutatók mindig fontosak, mert helyi szinten és környezetben tudjuk megmutatni az egyes fajták különbségeit, teljesítményét, és hogy mennyire érzékenyek a különböző időjárási viszonyokra – jelentette ki Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei elnöke az M1 Magyar gazda című műsorában.

Elmondta, Szekszárdon például rendkívül hektikus volt az időjárás. Szélsőséges volt a tavasz, márciusban csak 8 milliméter csapadék hullott, míg májusban 140 milliméter. A szakemberek szerint, a mostoha időjárási körülmények ellenére

az idei kukoricatermés mennyisége átlagos.

Az éves átlagtermés a kukorica esetében 7,8 tonna körüli, és körülbelül ezt mutatják a prognózisok is – közölte Jaksa Péter Titusz, a JT Plusz Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a napraforgó esetében 2,5–3,5 tonna körüli a termésátlag, amely szintén megfelel az előrejelzéseknek az idei évben.

Fajtakísérleteket végeznek

A gazdák megtekinthették, hogy melyik kukoricafajta hogyan viselkedik a helyi viszonyok között. Ezt a célt szolgálják az iskolában zajló fajtakísérletek is. A Dunántúli Agrárszakképző Központban vegyszeres kísérleteket is végeznek, amely alapja lehet annak, hogy a legkorszerűbb vegyszerekkel és input anyagokkal ismerkedjenek meg a diákok – tájékoztatott Simonné Szerdai Zsuzsanna, az intézmény főigazgatója.


A szakképző 82 hektár szántóterülettel rendelkezik, a kísérleti terület pedig 30 hektár. Minden területen ugyanazt a technológiát, illetve ugyanazokat a vegyszereket használják. Alapvetően három fő kultúrnövénnyel foglalkoznak: kukorica, napraforgó, illetve a gabonák, az őszi búza és az őszi árpa – sorolta.

Több fajta jellemzőit is megismerhették

Az iskolában zajló munkának köszönhetően a gazdálkodók 13 forgalmazó fajtáit, azok terméshozamát és más fontos jellemzőit ismerhették meg. Jaksa Péter Titusz elmondta, a hibridsorban, illetve a bemutatóban szereplő hibridek valamennyi tagja olyan vetőmagházak hibridjei, amelyek jelentős mennyiségben, körülbelül 90 százalékban lefedik a kukorica piaci szegmensét.

Magyarország heterogén termőterület,

többek között a csapadékeloszlásban is nagy eltérések vannak az alföldi, illetve a dunántúli régiók között, ami a fajtaválasztást nagymértékben befolyásolja.

Hangsúlyozta, az idei év is bebizonyította, hogy nagyon fontos a hibridválasztás mind a kukorica, mind pedig a napraforgó esetében. A kukorica sikeres hazai termesztéséhez pedig elengedhetetlen a különböző precíziós technológiák és nedvességmegőrző talajművelési módszerek alkalmazása – fűzte hozzá. Kiemelte, itt nem a nagy beruházásokra kell gondolni, hanem inkább egyfajta szemléletmód-váltásra, amelyet egyre szélesebb körben alkalmaznak a gazdák is.

Elkezdődött a helyspecifikus sajátosságok feltérképezése

A precíziós gazdálkodás térnyeréséhez fontos helyspecifikus sajátosságok feltérképezése már elindult, többek között a regionális fajtakísérletek is ezt szolgálják.