Kirobbanó erőben a magyar gazdaság

 

A magyar növekedés mértékét jól példázza, hogy 3,5-szeresen haladja meg az uniós átlagot. Az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság – jelentette a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) május 15-én. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság bővülése volt a legnagyobb az Európai Unió 28 tagországa közül 2019 januárja és márciusa között.

Magyarországot Románia követi a második helyen 5,1 százalékkal, és a képzeletbeli dobogón található még Lengyelország 4,6 százalékos növekedéssel. A legnagyobb gazdaságok közül Németország GDP-je 0,7 százalékkal, Franciaországé 1,1, Olaszországé pedig mindössze 0,1 százalékkal nőtt 2019 első negyedévében.

Hazánkban az 5 százalékot is meghaladó GDP-növekedés az elemzői várakozásokat is meghaladta.

Elemzői körökben az adatok meglepetésnek számítanak, hiszen többen a gazdaság lassulására számítottak 2019 elején – mondta el Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője az M1 Summa című műsorában. Ehhez képest nemhogy lassult volna a gazdaság növekedése, de még gyorsult is. Kiemelte, ilyen magas gazdasági növekedés utoljára a 2000-es év első negyedévében volt Magyarországon, így ez minden idők második legjobb adata.

Az építőipar gyorsulása volt a legnagyobb

A KSH részletes elemzése csak később lesz nyilvános. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben – jelentette ki Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Az építőipar gyorsulása volt a legnagyobb, a szektor több mint 50 százalékkal bővült márciusban. Ez a GDP-hozzájárulás körülbelül 1,5 százalékát tette ki az első negyedévben. Hozzátette, a német gazdaság is gyorsabban nőtt a várakozásokhoz képest, hiszen 5 százalék fölötti növekedést produkált.

A kormány gazdaságpolitikájának az eredményességét igazolja, hogy 2019 első negyedévében ilyen mértékben tudott növekedni a gazdaság – így reagált a Pénzügyminisztérium az GDP-adatra. A tárca elemzése szerint a kedvező adat hátterében a töretlen beruházási kedv, az export kiemelkedő teljesítménye, a foglalkoztatás dinamikus bővülése és a bérek folyamatos emelkedése áll.

A kiskereskedelem is egyre jobban megjelenik

Virovácz Péter úgy látja, bérnövekedés hatására például a kiskereskedelem is egyre nagyobb részt tud kihasítani a növekedésből. Hangsúlyozta, egyre többet keres a lakosság, így egyre többet költ bizonyos termékekre és szolgáltatásokra. Az új autó, új telefon és új tévé mellett egyre többen engedhetnek meg maguknak egy nyaralást. Megjegyezte, a tapasztalatok azt mutatják, hogy már nemcsak magát az alapszolgáltatást veszik igénybe az emberek, hanem a wellness-szolgáltatásokat is, például egy masszázst.

Hozzátette, ezek mind olyan szolgáltatások, amelyek nem voltak jellemzők korábban a magyar gazdaságra. Gyakorlatilag minden szegmensben az látható, hogy a bérnövekedés leszivárog és folyamatosan pörgeti a magyar növekedést.

Az uniós átlagot 3,7 százalékkal meghaladó magyar GDP az egész évre vonatkozó növekedési várakozásokat is felfelé módosíthatja. Németh Dávid szerint

2019-ben reális lehet a 4 százalékot meghaladó gazdasági bővülés is,

amely körülbelül 4,2–4,3 százalék körül alakulhat. A lakossági fogyasztás továbbra is erős maradhat az év hátralévő részében – tette hozzá. A GDP az elmúlt években rendre, negyedévről negyedévre nő. A Pénzügyminisztérium kiszámolta: 2010 óta például 28,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék idehaza.