Egyre drágábbak a fővárosi ingatlanok – Várható az árak csökkenése?

 

Élénk kereslet mellett emelkedtek a lakásárak tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakáspiaci jelentése szerint. Az ingatlanok országosan 15 százalékkal, míg Budapesten mintegy 23 százalékkal voltak drágábbak 2018-ban az azt megelőző évhez képest. A jelentésből az is kiderül, hogy egyre szélesebb az árolló Budapest és a vidéki települések között.

Az ország különböző szegmenseit megvizsgálva Budapesten kívül a megyeszékhelyek azok, ahol szintén aktív a lakáspiac, és dinamikusan nőnek az árak – közölte Banai Ádám, az MNB pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója az M1 Forint, fillér című műsorában. A kistelepüléseken és a községekben viszonylag alacsony, egy számjegyű árnövekedés figyelhető meg. Hozzátette, az adatokat tekintve

jelentősen heterogén lakáspiacról van szó.

Az MNB adatai szerint 2018-ban több mint 176 ezer adásvétel valósult meg. Banai Ádám elmondta, Budapesten a lakásárak nagymértékű emelkedése következtében jelentősen megnőtt a túlértékeltség kockázata is. Az árak olyan ütemben emelkedtek a fizetésekhez képest, hogy sokan már csak az olcsóbb kerületekben tudnak ingatlant vásárolni – tette hozzá. Az MNB jelentéséből az is kiderül, hogy a községekben 2 százalékos dinamika volt tapasztalható, ezzel nőtt a vidék és a főváros közötti árolló.

Míg 2013-ban még csak a kerületek felében nem érte el a nettó bér a négyzetméterárakat, addig napjainkban – a nettó bérek jelentős növekedése után is –, szinte minden kerületben magasabb a négyzetméterár a nettó béreknél – tájékoztatott Banai.

Budapesten a legmagasabbak az árak

A jövedelmekhez képest Budapesten a legmagasabbak a lakásárak a visegrádi országok közül. A lakáspiaci jelentés szerint 2014 és 2018 között átlagosan 19 százalékkal drágultak az ingatlanok éves alapon. A használtlakás-árak átlagosan meghaladják a 600 ezer forintot négyzetméterenként a fővárosban – összegezte az egyik legnagyobb ingatlankereső oldal friss statisztikáit Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Elmondta, jelentős különbség tapasztalható a belváros és a peremterületek között. Míg az előbbiben az átlagos négyzetméterárak akár az egymillió forintot is elérhetik, addig az utóbbiban már 400–500 ezer forintos négyzetméteráron is lehet ingatlant vásárolni. Az újlakás-árak pedig a 800–900 ezer forintos négyzetméterárat értek el az elmúlt időszakban. A vidéki nagyvárosokban is hasonló a helyzet, a használtlakás-piacon 300–400 ezer forint az átlagos négyzetméterár, az új lakások esetében pedig az 500–600 ezer forintot is elérheti.

A legnépszerűbbek a fix törlesztőrészletű lakáshitelek

A jegybank adatai szerint 2019 első három hónapjában

a lakossági hitelfelvétel elérte a 200 milliárd forintot,

ez 18 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában mért szint. Szinte minden új kölcsönt rögzített kamattal vesznek fel – mondta Trencsán Erika, a Money.hu vezető pénzügyi szakértője.

Jól látható, hogy a vásárlások közel feléhez most már valamilyen hitel, illetve támogatásigénylés párosul. Egyre nagyobb teret kapnak az állami támogatások, népszerűek a fogyasztóbarát lakáshitel megjelölésű és a hosszú kamatperiódusú konstrukciók. Elmondta, gyakorlatilag az új igénylések több mint 90 százaléka hosszabb időszakra fixálja be a törlesztőrészletet.

2020-ban várható visszaesés

A korábbi évekhez képest 2019-ben rekordszámú új lakást adhatnak át a beruházók. Az 5 százalékos, kedvezményes lakásáfa kivezetését követően a jegybank számításai szerint 2020-ban visszaesés várható, mely főleg a vidéki települések kínálatát érintheti. Ezt kompenzálhatja a kormány újabb otthonteremtési támogatása, a falusi csok, amelyet júliustól lehet igényelni.