Tovább lassult az infláció

 

Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt. Decemberben átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek árak, azaz tovább lassult az infláció az októberi 3,8, és a novemberi 3,1 százalékos ütemről. Az infláció lassulásában főszerepet játszott az üzemanyagok árának csökkenése – jelentette a statisztikai hivatal.

Az éves átlagos infláció utoljára 2012-ben volt a tavalyinál magasabb, akkor 5,7 százalékos éves áremelkedést mértek – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Közölte: 2018-ban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt, amikor 2,4 százalékos volt az éves infláció. Decemberben  átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek árak, azaz tovább lassult az infláció az októberi 3,8, és a novemberi 3,1 százalékos ütemről.

Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkentek az árak tavaly decemberben, ugyanúgy, mint az előző hónapban. Az elemzők három százalék körüli éves átlagos inflációt vártak a tavalyi évre. Az infláció decemberi és 12 havi lassulásában főszerepet játszott az üzemanyagok árának 6,9 százalékos havi csökkenése, amivel a 12-havi áremelkedés üteme a novemberi 7,2 százalékosról 1,0 százalékosra lassult.

Inflációs - radar

A szezonálisan kiigazított maginfláció decemberben 2,8 százalékra emelkedett az októberi és novemberi  2,6 százalékosról, amiben szerepet játszott, hogy az átfogó index változásában az üzemanyagok ára nagy szerepet töltött be.  A múlt év egészét tekintve  2,5 százalékosra emelkedett a maginfláció a 2017-es 2,3 százalékról.

Egy év alatt  az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt decemberre, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 22,4, a liszté 10,5, a kenyéré 6,4 százalékkal magasabb, a tojásé 26,0, a cukoré 12,9 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok ára 3,1, a dohányáruké átlagosan 7,4százalékkal emelkedett.

Szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek

A szolgáltatásokért 2,3 százalékkal kellett többet fizetni. A lakbérek 5,9 százalékkal emelkedtek, a postai szolgáltatások 4,0 százalékkal, a belföldi üdülés 8,9 százalékkal drágult, a telefon és internet tarifák 4,1 százalékkal csökkentek. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 11,9, a tűzifa 8,1 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási termékek éves inflációja decemberre 0,5, illetve 0,7 százalékosra mérséklődött.

Decemberben 0,3 százalékkal drágultak az élelmiszerek és a szolgáltatások, miközben 0,4 százalékkal csökkent a ruházati cikkek és 0,2 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek ára. Tavaly az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal. A legnagyobb mértékben, 5,6 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,8, a szolgáltatásoké 1,6, a háztartási energiáé 1,4, a ruházkodási cikkeké 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Az ok az üzemanyagok árváltozása

A Takarékbank várakozásainak közelébe, míg az elemzői konszenzusnál nagyobb mértékben, 2,7 százalékra mérséklődött az infláció decemberben a novemberi 3,1 százalékról – mondta Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint ennek hátterében döntően az üzemanyagok árváltozása áll, míg idén decemberben jelentősen csökkentek az üzemanyagárak, egy évvel ezelőtt emelkedtek, így a bázis is magasabb volt. A tavalyi évben az átlagos infláció 2,8 százalék volt.

Takarék - bank - infláció

Mint mondta, egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Az inflációs nyomás fokozódását tükrözi, hogy a maginfláció 2,8 százalékra emelkedett az előző havi 2,6 százalékról. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület, valamint a termelői árak kivételével alig érzékelhetőek, a nyár elején látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek minimális drágulása.

Mivel a forint némileg visszakorrigált, és jövőre további pozitív korrekcióra számítanak, ezért további inflációnövelő hatást nem várnak, sőt, némileg visszarendeződhetnek az árak. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály általokozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.

Három százalékos infláció

Suppan kifejtette: a tavalyi őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzött az infláció, az üzemanyagárak további esése miatt januárban három százalék alatt maradhat a drágulás üteme, majd a következő hónapokban ismét három százalék fölé emelkedhet az infláció. Az üzemanyagok tavaly év közepén látott magas bázisa miatt az idei év közepére megint három százalék alá kerülhet, így éves átlagban három százalékos inflációra számít a Takarékbank idén a tavalyi 2,8 százalék után.

Az infláció azonban alacsonyabb maradhat, amennyiben az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak tartósan a jelenlegi szint közelében maradnak, ezzel szemben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kismértékben mutatkoznak jelei. A tartós tejek áfájának csökkentése miatt a tejárak csökkenthetnek, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozza a népegészségügyi termékadó emelése és kiterjesztése.

Marad az alapkamat

A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a három százalékot idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, így a Monetáris Tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat – fogalmazott Suppan Gergely.

Lassul az infláció, de akadnak kockázatok

Tovább lassult az infláció tavaly decemberben. „A 2,7 százalékos ütem alacsonyabb kicsit a várakozásoknál, és lassulást jelent a novemberi 3,1, illetve az októberi 3,8 százalékhoz képest” – ismertette Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

„Az év utolsó hónapjaiban látott visszaesés az olcsóbb üzemanyagokkal magyarázható, csak ez körülbelül 0,6 százalékkal húzta le az inflációt két hónap alatt. A változékony energia-, hatósági és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció decemberben 2,8 százalékot tett ki. Ugyan az infláció mérséklődött, a maginfláció viszont gyorsul és egyre közelebb kerül a jegybank háromszázalékos inflációs céljához, és várhatóan a következő hónapokban is tovább gyorsulhat – tette hozzá a K&H Bank szakembere.

A mostani kilátások alapján az idei év elején gyorsulás jöhet az inflációban, márciusig 3,2 százalékos szintre emelkedhet a mutató. Összességében 2019-ben a mostani kilátások alapján három százalék közelében lehet az éves átlagos infláció – tette hozzá.

Németh Dávid kifejtette: nagyban függ az infláció alakulása az olaj- és üzemanyagáraktól. Továbbá felfelé mutató inflációs kockázatot jelent egyrészt, hogy várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek az idén a bruttó átlagfizetések. Másrészt pedig az, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad.