Magyarország érdeke a dinamikus bérfelzárkóztatás

 

A munkavállalók a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emelését szeretnék elérni 2019-ben. Ezzel szemben a munkaadók ajánlata mindkét esetben 5–5 százalék többlet. Ez derült ki egyelőre a múlt héten kezdődött bértárgyalásokon. Abban viszont mindkét oldal egyetért, hogy a szociális hozzájárulási adót nyár helyett már januárban csökkenteni kellene.

A munkaadók szerint a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása akkora terhet jelent számukra, mintha a szociális hozzájárulási adó 3-4 százalékkal emelkedne. Emiatt szeretnék, hogyha ennek az adónak a mértéke minél hamarabb csökkenne. Ez a munkavállalók érdeke is, e nélkül ugyanis csak kismértékben emelkedhetnek a kötelező legalacsonyabb bérek.

A munkavállalók azt is szeretnék, hogy a garantált bérminimum mértékéig jelentősen csökkentsék az adókat, vagy egyáltalán ne kelljen adózni, valamint, hogy a kormány törölje el a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége arra is felhívta a figyelmet, hogy a béremeléseket úgy kell végrehajtani, hogy a fedezetet a hazai mikro- és kisvállalkozások meg tudják termelni, ne menjenek tönkre, és azok a fejlesztések se maradjanak el, amelyek éppen a helyzetüket javítanák. Közgazdászok szerint az átlagos szinten bővülő hazai vállalkozások elbírnák a munkavállalók által szorgalmazott emelést.

Nem teljes az alkupozíció

A tárgyalások még csak most kezdődtek meg, de az már jól látszik, hogy a munkavállalók és a munkaadók állnak egymással szemben nem teljesen alkupozícióban – jelentette ki Boros Imre közgazdász a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Úgy véli, várhatók komolyabb viták, amelyeket majd az alapmodell szerint a kormánynak kell elrendeznie.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)

Mint mondta, az értelmes alku létrejöttében nemcsak a munkavállalók és a munkaadók játszanak szerepet, de az államnak is vannak teendői. Ezek közé tartozik a már említett szociális hozzájárulási adó, amelynek ügyét előbb kellene rendezni, de át kellene számolni a cafeteria bérekbe történő bepréselődésének helyzetét is.

Dinamikus bérfelzárkóztatás

Szerinte Magyarországnak érdeke, hogy dinamikus legyen a bérfelzárkóztatás, mert megdőlt az a balliberális téveszme, amely a béremelést az infláció megjelenésével teszi egy lapra – szögezte le a közgazdász. Hangsúlyozta, ez a béremelés a gazdaságot ösztönzi és hajtja előre, és ha a gazdasági növekedés is folyamatos, az államadósság is szépen lassan csökkenni fog. Boros Imre szerint a 2-3 évvel ezelőtti bérdinamikát kellene megtartani.

A megkezdődött tárgyaláson mindkét fél kifejtette igényét és álláspontját. A munkavállalók kérése, hogy már januárban csökkenjen  a szociális hozzájárulási adó. És megfogalmazódott az az igény is, hogy azt a számot, amellyel emelnék a minimálbéreket, ne a kiemelkedően jól teljesítő feldolgozóiparhoz, hanem a kistelepüléseken működő boltok versenyképességének potenciáljához mérve alakítsák ki – magyarázta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a rádió műsorában.

Mint mondta, természetesen igény van a munkaerőre Magyarországon, és az is örvendetes, hogy emelkednek a bérek, de nem szabad arról megfeledkezni, hogy a kevesebb munkaerő egyre nagyobb leterheltséget okoz a munkahelyeken. Ebben a munkaadóknak kellene változtatniuk, és megakadályozniuk, hogy egyre több munkavállaló menjen külföldre – fűzte hozzá Palkovics Imre.

Reális megoldás

A Munkástanácsok elnöke a reális megoldásnak a 13 és a 15 százalékos emelést tartja a minimálbér és a garantált bérminimum esetében, és úgy véli a meghatározott kiegészítésekkel ez tartható. Megjegyezte, valóban csökkenteni kellene a munkabérekre rakódó terheket ebben a szakaszban.

Szerinte ez kétféleképpen közelíthető meg, az egyik a szociális hozzájárulási adó, amely évi két százalékot csökkenne, jövőre ezzel elérné a 17,5 százalékot. A másik pedig a munkavállalói járulék, amelyet el kellene törölni. Szerinte ez nem lenne nagy tétel a költségvetés számára, viszont 1,5 százalékkal azonnal megnövelné a nettó reálkeresetek értékét.