Kevesen veszik igénybe a kártérítést repülés esetén

 

Háromórás késés után már jár a bánatpénz egy uniós döntés alapján, amely összege akár több száz euró is lehet. Ennek ellenére a jogosult utasoknak még mindig csupán töredéke veszi igénybe ezt a lehetőséget.

Egy európai uniós döntés alapján távolságtól függően kártérítés jár azoknak az utasoknak, akiknek 3 óránál többet késik a járata, vagy túlfoglalás esetén visszautasítják a beszállását – mondta el Bolyó Anikó, a Flight-Refund Kft. ügyvezető igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.

Hangsúlyozta: a késést nem az indulástól, hanem az eredeti útitervben szereplő érkezéshez viszonyítva számítják. Átszállásos járat esetén a kezdeti szakaszban már egy egyórás késés is eredményezheti az összességében három órát meghaladó késést, amennyiben emiatt nem sikerül elérni a csatlakozást – mondta a fogyasztóvédelmi szolgáltatásokra specializálódott vállalt vezetője.

Bolyó Anikó rámutatott arra is, hogy járattörléskor a teljes jegyár visszajár, ha nem tud a légitársaság alternatív járatot biztosítani. Amennyiben az indulástól számított két héten belül kerül erre sor, akkor pedig kártérítést is kell fizetnie a légitársaságnak. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni ugyanakkor, hogy a sztrájk nem számít a légitársaság felelősségi körébe, tehát ebben az esetben nem jár kártérítés.

A járatkésést viszonylag egyszerű bizonyítani, ám túlfoglalás esetén mindig jegyzőkönyvet kell felvetetni a jövőbeli kellemetlenségek elkerülése érdekében, arról hogy időben és repülésre alkalmas állapotban (nem ittasan) megjelentünk, és nem saját hibánkból maradtunk le a gépről, hanem azért, mert a légitársaság az elérhető üléseknél több jegyet adott el – emelte ki Bolyó Anikó.

A kártérítés mértékét ismertetve elmondta: a járat indulási helye és célállomása közötti távolságok alapján 1500 km alatt, 250 eurót, 1500-3500 km között 400 eurót, 3500 km fölött pedig 600 eurót kell fizetni a légitársaságnak. Az átszállásos utak esetén itt is a teljes útszakaszt veszik figyelembe. Fontos kritérium, hogy a kártérítés csak az európai uniós székhelyű légitársaságokra vagy az innen induló járatokra vonatkozik.

A fogyasztóvédelmi szolgáltatásokra specializálódott vállalt vezetője saját tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a jogosult utasoknak még mindig csupán hozzávetőlegesen egy százaléka veszi igénybe a kártérítést. Ennek ellenére a kelet-európai piacon is terjeszkedő cégük havi szinten ezernél is több ügyben jár el.