Továbbra is erős a bérdinamika Magyarországon: szeptemberben 13,6 százalékkal, 292 900 forintra nőttek a bruttó keresetek – derült ki a statisztikai hivatal adataiból E szerint a reálkeresetek 10,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, s az emelkedő infláció ellenére is kétszámjegyű volt a keresetnövekedés. Így már 57 hónapja töretlen a reálbérek emelkedése, és önmagában az idén bekövetkezett növekedés a magyar családok számára éves szinten több mint egy havi többletfizetést jelent.
Idén szeptemberben a bruttó átlagkereset 292 900 forint volt, 13,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első kilenc hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A várakozásokkal közel megegyezően, 13,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek szeptemberben, a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatására. Szeptemberben a bruttó átlagkereset 292 900 forint volt, így a nettó átlagkereset 194 800 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve nettó 202 700 forint volt – kommentálta a KSH adatait Horváth András, a Takarékbank elemzője.
Közölte, a nettó bérek szintén 13,6 százalékkal emelkedtek, így a reálbérek növekedése 10,8 százalék volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres bérnövekedése 12,1 százalékra gyorsult az előző havi 11,6 százalék után. A közszféra bruttó bérei kiugró ütemben növekednek, 18,2 százalékkal emelkedtek, míg közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 14,4 százalék volt.
Egészségesebb foglalkoztatási szerkezet
A nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,1 százalékkal növekedett ebben a hónapban, a versenyszféra létszámnövekedése 2,8 százalék volt, míg a közszférában 1,4 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.
Horváth András elmondta, a Takarékbank várakozásai szerint idén 13 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várhatóan a 2018-as évben is kitart, 9 százalékos átlagos bérnövekedést várnak a jövő évre a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett tíz százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
240 ezer forintos bérminimum
Mint mondta, a bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.
A turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások
Stockphoto
A nettó reálbérek növekedése jól láthatóan kissé lassul az eddigi megugrás után, a dinamika fenntartásához további lépések lennének szükségesek. A nettó bérek emelkedését és a régiós versenyben való felzárkózást jelentősen segítené a munkavállalói oldal adócsökkentése a régóta hangoztatott 9%-os SZJA kulcs bevezetésével, aminek a segítségével, illetve a jövőre is várható érdemi bérnövekedési ütemmel a magyar nettó bérek már jövőre megelőzhetnének több versenytársat is a régióban.
Lassan ötödik éve tart a növekedés
Már 57 hónapja töretlen a reálbérek emelkedése, és önmagában a 2017-ben bekövetkezett növekedés a magyar családok számára éves szinten több mint egy havi többletfizetést jelent. Emellett teljesült a bérmegállapodás fontos pontja, ezért újabb fél százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018. január 1-től, amit az Országgyűlés már el is fogadott. Ezzel összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek jövőre a vállalkozások adóterhei – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Kiemelték, az idei év első kilenc hónapjában 12,8 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek is, az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően így 15 éve nem látott reálkereset-emelkedés következett be hazánkban. Ezidő alatt a nettó bérek átlagosan több mint 50 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010 hasonló időszakában, ami egyértelműen a polgári kormány intézkedéseinek köszönhető. A bruttó bérek így meghaladták a 290 ezer forintot, a nettó bérek a családi adókedvezményt is figyelembe véve pedig a 201 ezer forintot. A versenyszférában január-szeptemberben a bruttó és a nettó bérek átlagosan egyaránt 11,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül a fizikai dolgozók körében magasabb, 14,6 százalékos növekedés következett be.
Fókuszban a bérfelzárkózás
Az NGM kifejtette: a közfoglalkoztatás hatásának kiszűrésével a közszférában a kormány életpályamodelljeinek, ezzel párhuzamosan a folyamatos béremeléseinek következtében 13,9 százalékkal nőttek átlagosan a bérek, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása. A hatéves bérmegállapodás, ami a legkisebb bérek érdemi emelése mellett a munkáltatói adóterhek nagyarányú csökkentését is tartalmazza, a kormányzati várakozásoknak megfelelően alakul. A folytatódó béremelések pedig tovább segíthetik a bérfelzárkózást, ami a magyar gazdasági növekedés számára is elengedhetetlen.