Az M1 Szemtől szembe műsorában ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és Gálik Zoltán a Corvinus Egyetem docense elemezték a fennálló politikai helyzetet.
Egy hét múlva az Európai Tanács (ET) megpróbál megoldást találni az Európai Uniót sújtó migrációs krízisre. Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak a politikai erőviszonyok Európában. Az EU-n belül már tizenhat tagország van, amelyek a jelenlegi formájában nem tartják elfogadhatónak a dublini menekültügyi rendszer reformjáról szóló tervezetet. Ez nem csupán az Európai Bizottságnak okoz gondot, hanem a német kancellárnak is.
Merkel körül forrósodik a levegő
Angela Merkel egyre mélyülő koalíciós válsággal szembesül, hisz legszűkebb szövetségese, a CSU elégelte meg a Németországot sújtó bevándorlás kezelésében tapasztalt bizonytalankodást. A kancellár és Jean-Calude Juncker, az Európai Bizottság elnökének kísérlete, hogy egy minicsúcson oldják meg a kérdést az olasz és az osztrák politikai „újhullám” miatt, már most bukni látszik.
A csütörtöki V4-csúccsal kezdődött el a politikai nagyüzem, ahol sok olyan dolog hangzott el, ami már arra utalt, hogy a visegrádiak és Ausztria, illetve most már Olaszország is mint szövetséges, miként fog viselkedni a következő ET-ülésen.
Kulcsszó: a bevándorlás
Két nagy téma lesz ezen az ülésen. Az egyik a menekültügyi reform reformja, a másik pedig az eurózóna reformja. A kérdés összetettségét mutatja, hogy most már nemcsak két ország között – például korábban Franciaország és Németország között – zajlanak az egyeztetések, hanem már kisebb csoportokban is igyekeznek egyeztetni. Ez azt mutatja, hogy egy 2015 óta létező problémát, a menekültügy kezelését, a jogszabályi rendszerét ki kellene dolgozni.
Hat olyan nagy jogszabály-módosítási csomag van, amiről az EU-nak döntenie kellene. Ezek között van a dublini rendszer reformja vagy az ujjlenyomat-olvasási rendszer reformja, de akár az egységes menekültügyi eljárások szabályozásának a kérdése is – mondta Gálik Zoltán.
Próbálkozások vannak, hogy az EU-csúcsot megelőzően egyezség szülessen, esetleg háttér-megállapodás, elsősorban a V4-ek kizárásával. A „mag-Európa” dolgozik, a „mag-Európa” kirekesztő politikája folytatódik, de most úgy tűnik Bécsben és Budapesten sokkal fontosabb dolgok dőlnek el, mint adott esetben vasárnap Brüsszelben, a minicsúcson – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán.
Tusk sokat sejtető elhatárolódása
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mielőtt Budapestre érkezett, Bécsben megbeszéléseket folytatott Sebastian Kurz kancellárral. Kiderült: Tusk elhatárolódott a vasárnapi brüsszeli eseményektől. A következő héten egy olyan ET-ülés lesz, amin a hosszú távú európai perspektívára tesz javaslatot a tanács, aztán kellene majd ezeket jogszabályokba átültetni. Az ilyenfajta minicsúcsok, „akciózás” mutatja meg, mennyire megosztott az unió fontos kérdésekben.
Az öt frontország mindenképpen szeretné, ha ennek a menekültügyi rendszernek az állandó elosztási mechanizmusára vonatkozó része valamilyen jogszabályi környezetbe kerülne. A bolgár elnökség kompromisszumra hajlik. Hozzá felsorakozott Németország és Svédország is, és a kötelező kvóta mellett egyféle önkéntesség elvét is elfogadná már. A harmadik csoportba tartoznak a visegrádiak, a V4-országok elutasítanak minden ilyenféle mechanizmus bevezetését – mondta Gálik.
Nem sajnálatot – pénzt remélnek
Az elmúlt időszakban vannak kísérletek arra, hogy az EU határain kívül hozzanak létre a bevándorlókat illető elővizsgálati rendszert. Olaszország tanúbizonyságát adta annak, hogy olykor már a nemzetközi jog határait súroló módon igen keményen viszonyul az illegális bevándorlás kérdéséhez. Kérdés, a frontországok mennyire találják majd hatékonynak az intézkedéseket. A sajnálkozás mellett főleg pénzügyi segítséget remélnek a többi tagországtól – mondta a Corvinus Egyetem docense.
Az EU költségvetési tervezetét megnézve az a kérdés merül fel, hogy lehetséges-e az állam- és kormányfők kezéből kivenni a döntést, az egyhangúság szilárd elvét meg lehet-e törni a tekintetben, hogy a tényleges kohéziós strukturális források elosztására vonatkozó végrehajtási eljárásba beleszólhat-e az Európai Bizottság. A kohéziós források esetleges megvonása esetén nemcsak a sértett fél – adott estben az illető tagállam és polgárai – járnának rosszul, hanem az oda befektető nyugati gazdasági szereplőket is érintené ez a dolog – nyilatkozta az alkotmányjogász.
Most jön az új költségvetési időszak, a 2020 és 2027 közötti. Hatalmas kompromisszumokra van szükség, amelyeket ha időben nem sikerül megkötni, akkor az Európai Unió takarékos üzemmódban működhetne csak tovább. A befizetések működnének, a kifizetésekre pedig nem lenne az a projektrendszer, amin keresztül allokálni lehetne a forrásokat. Ez senkinek nem lenne jó – szögezte le Gálik.
Stop Soros és ami mögötte van
A Velencei Bizottság a magyar alaptörvény-módosítás kapcsán pénteken nyilvánosságra hozta a véleményét, amely egyebek között tartalmazza, hogy a magyar szabályozás ellentétes az emberi jogok európai egyezményének 11. cikkével, ami a gyülekezési szabadságról szól.
Lomnici kifejtette: érdemben nem volt bátor a Velencei Bizottság, hogy nyíltan konfrontálódjon a magyar kormánnyal, az Országgyűlés négyötödös felhatalmazásával elfogadott jogszabályával. Lényeges viszont, hogy az alapelveket illetően – az illegális bevándorlás büntethetősége tekintetében például – nincs vita.
Sargentini a magyar ellenzék hangja
Az Európai Parlament LIBE bizottsága szerdai ülésén sokak szerint véleménybuborékok harcát lehetett látni. 263 módosító javaslatról mindössze negyvenöt perc alatt tárgyaltak, mindeközben a Stop Soros Budapesten éppen elfogadott törvényét – függetlenül a módosításoktól – már a hétfői tanácskozásra beillesztik majd a jelentésbe. Ifj. Lomnici Zoltán szerint Judith Sargentini zöldpárti képviselő a magyar ellenzéki attitűdöt vette fel és „mindent opponál, ami csak a magyar kormányhoz kötődik, kaotikus a helyzet”.