Gulyás: 2400-an igényeltek babaváró támogatást

 

A hónap közepéig, július 15-ig 2400-an igényeltek babaváró támogatást – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Beszélt arról is, hogy a jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította, így a jobbközép és a jobboldal támogatásával lett az Európai Bizottság elnöke.

Ismertetése szerint a nagycsaládok autóvásárlási támogatására

5700 kérelmet nyújtottak be,

míg a jelzáloghitel elengedését július 10-ig 703-an kérték. Gulyás Gergely közölte, a július 1-jén indult programok iránt továbbra is jelentős az érdeklődés.


Budapest, 2019. július 18. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. július 18-án. MTI/Balogh Zoltán (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

224 milliárddal jut több a családokra

Gulyás Gergely az Országgyűlés által múlt héten elfogadott büdzséről közölte, a családokra 224 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, az oktatásra 60 milliárd és a biztonságra 174 milliárd forinttal költ többet jövőre az ország.

Hozzátette: a 2020-as büdzsé – amelynek része a gazdaságvédelmi és családvédelmi akcióterv is – a legszigorúbb hiányszámot tartalmazza a rendszerváltozás óta, emellett

stabil növekedéssel számolnak,

a négy százalékos növekedés megvalósítható.

Egy kérdésre hozzátette: jövőre hat százalék feletti reálbéremelkedés esetén ismét két százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó és ha jövőre marad a költségvetési tartalékból, akkor azt gazdaságélénkítésre fordítják.

Értékelése szerint a költségvetéshez benyújtott baloldali módosító javaslatok a többi között növelték volna az személyi jövedelemadót, vagy 250 milliárd forintot szedtek volna be karbonadóból. Az adócsökkentés költségvetése a kormánypárti többségnek köszönhető – rögzítette.

2030-ra a magyar gazdaság 90 százaléka kibocsátásmentes lehet

Gulyás Gergely szerint a 2030-as klímacélkitűzések teljesítése esetében Magyarország az egyik legjobban teljesítő ország az EU-ban. 2030-ra elérjük, hogy a magyar gazdaság 90 százaléka kibocsátásmentes legyen – hangoztatta.

Nincs ellenünkre, hogy klímacélokat tűzzünk ki 2050-re, de ahhoz hatástanulmányok,

cselekvési és költségvetési terv kell az EU részéről,

ehhez kell igazítani az unió következő költségvetését is – mondta.

Kitért arra, az olyan elképesztő rezsiáremelkedések, amelyek Németországban az atomenergia kivezetését követően történtek, Közép-Európában a politikai stabilitás elvesztésével járnának, ha ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése megfelelő gazdasági számítások nélkül történne.

A karcagi rendőrkapitányról kiszivárgott hangfelvételről a tárcavezető azt mondta, ha a valóságnak megfelelőek a hallottak, akkor az büntetőjogi kérdés, senki nem állhat a törvények felett. Arra a kérdésre, miért most módosították a bűnszervezetekkel kapcsolatos törvényt, a miniszter azt mondta: azért, mert az Igazságügyi Minisztérium most tett erre javaslatot.

A miniszter az operaház felújítás utáni megnyitását 2021-re ígérte

A miniszter az operaház felújítás utáni megnyitását 2021-re ígérte, míg a Sorsok Házáról azt mondta, nincs változás, csak akkor nyitják meg, ha a kérdésben béke, harmónia és egyetértés van. Egy másik kérdésre, mikorra várható, hogy Triesztben a kikötő építésének kezdete, Gulyás Gergely azt mondta, tudomása szerint egy-másfél év múlva.

Volt kérdés arról, hogy tervezik-e szigorítani a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását a feltételes szabadlábra helyezés esetén.

Gulyás Gergely szerint

az olaszliszkai vagy Marian Cozma meggyilkolása

ügyében a korábbi Btk. szabályai az érvényesek, de az új büntető törvénykönyvben sem változtak a büntetések kiszabásának mértékei, a szabadlábra bocsátás eljárási szabályai változhattak. Az felháborító, hogy akik ilyen bestiális bűncselekményeket követtek el ezelőtt 10-13 évvel, azok most szabadlábon lehetnek – közölte.

Egy kérdésre rögzítette azt is, hogy kormányzati támogatással azt kell segíteni, hogy mindenhol legyenek olyan műtők, amelyeket 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet esetén is lehet használni.

Külföldről nem lehet majd szennyvíziszapot behozni

A szennyvíziszap külföldről történő behozatalát a magyar hatóságok a jövőben nem fogják engedélyezni – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A miniszter azt mondta,

a magyar kormány a környezetvédelem oldalán áll

és más szennyeséből sem kér, ezért úgy döntött, a magyar szennyvíziszap bőven elegendő a magyar termőföldnek, ezért nincs szükség külföldről szennyvíziszap behozatalára.

Hozzátette: az ezzel kapcsolatos engedélyek felülvizsgálatát megkezdik.

A miniszter közlése szerint a tilalomra az áruk szabad áramlásának uniós alapelve miatt nincs lehetőség, de a magyar hatóságok az engedélyek kiadásakor szabhatnak olyan feltételeket, amelyek lehetetlenné teszik a szennyvíziszap behozatalát.

Indoklásként elmondta, a szennyvíziszapnak a környezetre a szükségesnél nagyobb mértékben káros hatása is lehet, ráadásul olyan szaggal jár, amelyet a magyar választópolgárok nem kívánnak elviselni. Kérdésre közölte, a hatóságok folyamatosan vizsgálják, hogy az eddigi behozatal az engedélyek szerint történt-e.

Európa nincs jó állapotban

A jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította, így a jobbközép és a jobboldal támogatásával lett az Európai Bizottság elnöke – jelentette ki Gulyás Gergely.

A tárcavezető kiemelte: Ursula von der Leyen a magyar kormány és a V4 támogatása nélkül

nem lehetett volna az Európai Bizottság elnökjelöltje,

a kormánypárti európai parlamenti (EP-) képviselők szavazata nélkül pedig nem lehetett volna az uniós testület elnöke.

Azt mondta: az EP sokkal széttöredezettebb, mint eddig, több politikai közösségre oszlik, mint korábban, nehezebb többséget elérni, ezért különösen nagy teljesítmény, hogy sikerült a képviselők többségének a támogatását megszerezni. A 13 kormánypárti szavazatra matematikailag is szükség volt az eredményhez – fűzte hozzá.

Közölte: van bizalmunk a megválasztott jelölt irányába, ez egy megelőlegezett bizalom.

Komoly feladatai lesznek az új Európai Bizottságnak

Gulyás Gergely megjegyezte: az új Európai Bizottságnak és elnökének komoly feladatai lesznek, amelyekhez nehézségek közepette kell hozzálátniuk. Európa nincs jó állapotban, a most távozó bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker legnagyobb erénye, hogy kellően sok hibát hagyott hátra, hogy tanulni lehessen belőlük – fogalmazott.

Ilyennek nevezte a migrációs helyzet kezelését, azt, hogy a hatékony határvédelem támogatói közé csak a migrációs nyomás kialakulása után állt be, továbbá, hogy máig nem térítették meg a határvédelem magyar költségeit. Azt is a hibák között sorolta, hogy a Brexit, a brit kilépés feltételei még mindig bizonytalanok.

A miniszter hangsúlyozta: bebizonyosodott az is, hogy

a Spiztenkandidat-rendszer nem életképes,

egy csúcsjelölt sem tudta az uniós állam- és kormányfők többségének támogatását megszerezni, akit viszont ők jelöltek, az lett végül a bizottság elnöke. Sem Frans Timmermans, sem Manfred Weber nem lett bizottsági elnök, Webertől a támogatást kérésére megvontuk, Timmermans támogatásától pedig mindig is tartózkodtunk – emlékeztetett.

Közölte: így nem olyan elnöke lett a bizottságnak, aki bármely tagállamot korábban megtámadott volna, és aki politikai múltja miatt a koordinációs szerepre, a szerződések őrének szerepére alkalmatlan lenne.

A nemzeti érdekeket kell képviselni a nemzetközi szervezetekben is

Kérdésre az EP-bizottságok tisztviselőiről tartott szavazásokról Gulyás Gergely elmondta: a nemzeti érdekeket kell képviselni a nemzetközi szervezetekben is, de a baloldali ellenzék tekintetében nemzeti érdekképviseletről beszélni nem lehet. Pedig ha valaki a magyar választóktól kap mandátumot, a magyar érdekeket kell képviselnie – vélekedett.

Kitért rá: a kérdésben van egy megegyezés a frakciók között, a különböző politikai erők megállapodnak egymással. Ha egy kommunista, liberális vagy zöld jelöltet mi nem tartanánk alkalmasnak bizottsági tisztségek betöltésére, akkor is tartjuk magunkat a kompromisszumokhoz – közölte.

Arra a kérdésre, hogy mi a kormány álláspontja

Ursula von der Leyen kijelentéséről,

miszerint küzdeni fog az európai értékekért, a miniszter úgy fogalmazott: együtt tudunk küzdeni azok ellen, akik az európai értékeket gyengíteni szeretnék, és ezt a nyilatkozatot, a közös küzdelemre való felhívásnak tekintjük. Mindez igaz a valóban fontos jogállamisági elvekre, például a nemzeti kisebbségeket megillető jogokra – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ jelentéstevője szerdán felszólította a kormányt, hogy a migrációs helyzet miatti válsághelyzet meghosszabbítását gondolja át, Gulyás Gergely közölte: amikor lejár a válsághelyzet időszaka, a továbbiakról a Belügyminisztérium tesz javaslatot, amelyet a kormány megfontol. Mindenkitől szívesen fogadunk tanácsot, de fenntartásokkal kell kezelni az ENSZ jelentését, hiszen ismert a világszervezet álláspontja a migráció kérdésében – emlékeztetett.