Továbbra is az Európai Egyesült Államok elképzelésén dolgozik Brüsszel: a migránsokat betelepítené, a multikulturalizmust népszerűsíti. Bár az Európai Unió egy eszköz lenne ahhoz, hogy a nemzetállamok érdekeit érvényesítsék, ez azonban még sincs így.
A bevándorláspárti országok vezetői nem adták fel azt az elképzelésüket, hogy átalakítsák Közép-Európát. Magukat már átalakították: kialakították a kevert kultúrájú társadalmukat, és most az a törekvésük, hogy minden országot ilyenné tegyenek – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a közrádió Vasárnapi újság című műsorának, ahol többek között az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz jelenlegi viszonyáról kérdezték.
Az igazság a mi oldalunkon, az erkölcsi előny kétségkívül Közép-Európánál van – jelentette ki a kormányfő. Mindeközben a hétvégén a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciát szervezett Budapesten, ahol olyan neves személyiségek szólaltak fel, mint Nicolas Sarkozy korábbi francia államfő és Václav Klaus korábbi cseh államfő. Történészek, közgazdászok, jogászok és írók, egyszóval a nemzetközi értelmiség színe-java fejtette ki álláspontját a migrációval kapcsolatban.
Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium háromnapos migrációs konferenciáján szólalt fel Budapesten, a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Ez arra a következtetésre kell, hogy juttasson minden gondolkodó embert meggyőződésétől függetlenül, hogy itt jóval komolyabb dologról van szó, mint a Fidesz és az EPP közötti konfliktus.
Törésvonalakat hoz létre a globalizáció és a migráció
Napok óta azt találgatják sajtóorgánumok és politikusok egyaránt, hogy a mostani kép mit vetít előre a jövőre nézve? Hol fog helyet foglalni a Fidesz az európai politikai palettán – vetődtek fel a kérdések a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. A globalizáció és a migráció kérdése kettészeli a pártokat, nem bal és jobb ellentét van, hanem vannak pártok, amelyek támogatják a globalizációt és annak részeként a tömeges bevándorlást, vannak, amelyek nem – mondta Kiszelly Zoltán politológus.
A néppártban is törést okoz az, hogy ki támogatja a bevándorlást, és ki nem – fogalmazott, majd hozzátette: a nyugat-európai országok pártjai támogatják, a Magyarország térségében élők nem.
A politológus emlékeztetett: nem véletlen hangsúlyozta Orbán Viktor a május 26-i európai parlamenti választást, hiszen ott fognak eldőlni az erőviszonyok, ami a következő éveket meghatározza majd.
Elvennék a nemzetek szuverenitását
Az uniós alapszerződéseket kiindulópontnak tekintve elmondható, hogy a tagállamok kölcsönösen – és maga az Európai Unió is – tiszteletben tartja a nemzeti identitást és állami szuverenitást azokban a hatáskörökben, amelyeket az államok nem ruháztak át Brüsszelre. Ennek alapján minden állam önállóan megválaszthatja azt, hogy szeretné-e megőrizni az alkotmányos nemzeti önazonosságát, identitását – magyarázta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Ennek ellenére azonban Brüsszel és az uniós döntéshozók arra törekednek, hogy a tagállamok lemondjanak nemzeti szuverenitásukról – tette hozzá.
Nem cél, hanem eszköz
Ahogy Európában, úgy Magyarországon is évtizedekre visszamenőleg létezik egy olyan politikai oldal, amelyik a különböző európai integrációs törekvésekben, bármilyen birodalomról is legyen szó, – jelen esetben a föderatív Európai Unió eszményéről – mindig egy végső célt lát. Semmi más nem lebeg a szeme előtt, csak az, hogy a cél önmagában az, hogy birodalmi szerkezetet hozzon létre Európában, mert az lesz a jó. Ezzel szemben a magyar kormány által vallott álláspont az, hogy az EU önmagában nem cél, az egy eszköz ahhoz, hogy a nemzetállamok javát szolgálhassa – hangsúlyozta Szánthó Miklós.
Kiemelte: nemcsak egyes országok között jöttek lére törésvonalak, hanem országokon belül, az egyes politikai erők között is. A fennálló helyzetet őrizni vagy a további integráció irányába továbbvinni kívánó erők erőteljesen bevándorláspártiak, míg a feljövő, populistának minősített jobboldali erők és a konzervatív kereszténydemokrata politikai erők, amelyek megőrizték mivoltukat, ennek ellen szeretnének állni – fogalmazott.
Előbbi elvi alapja egy föderatív, egyszerre sokszínű, mégis uniformizált Európai Egyesült Államok, míg a bevándorlást ellenzők elvei ezzel szemben állnak – magyarázta Szánthó Miklós.
