Az Országgyűlés szerdán megszavazta a munka törvénykönyvének módosítását. A javaslat nagy port kavart az ellenzék körében az elmúlt időszakban. A módosítás tartalmazza egyebek mellett a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlórának a lehetőségét.
A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap – vagy 52 hét –, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Felold egy bürokratikus akadályt
A törvény valódi tartalma az, hogy lehetővé válik egy bürokratikus akadály feloldása, miszerint az eddigi 250 óra helyett 450 órát lehet túlóraként a munkavállalónak vállalni – mondta Szajlai Csaba közgazdász, a Figyelő főszerkesztő-helyettese a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Mint mondta, a törvénymódosítás nem érint minden munkavállalót, csak azokra vonatkozik, akik nem a klasszikus munkaügyi előírások és kollektív szerződések hatálya alatt dolgoznak. A felmérések szerint hozzávetőlegesen a magyarországi munkavállalók 15–20 százalékát érinti – hangsúlyozta.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Tudatos gazdaságpolitikai döntés
Szajlai Csaba hozzátette: ez az intézkedés szervesen illeszkedik az Orbán-kormány azon gazdaságpolitikai céljához, miszerint fel kell szabadítani a munkaerőpiac kínálati oldalát. Véleménye szerint a jelenlegi kormány ennél sokkal keményebb intézkedéseket is hozott már, mégsem váltottak ki ekkora ellenállást.
Kifejtette: a túlóra önmagában, mint kifejezés is hátránnyal indul, azonban fontos tudni, hogy szó sincs arról, hogy jövő héten a munkáltató bárkit bekérethet túlórázni. Szajlai szerint ez a törvénymódosítás egy tudatos gazdaságpolitika része, aminek célja, hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon.
Versenyképességi tényező
A közgazdász kiemelte: az összes gazdasági intézkedés arra irányul, hogy azt a fajta nehezen fenntartható gazdasági modellt, amely a korábbi MSZP–SZDSZ alkotta kormányok gazdaságpolitikai filozófiáját jellemezte, teljes egészében átírja az Orbán-kormány.
Hangsúlyozta: a munkaerő Magyarországon versenyképességi tényező. Mi Magyarországon a munkaerővel tudunk versenyezni, ezzel vonzóvá válhatunk a befektetők számára. Ez a törvénymódosítás is azt a célt szolgálja, hogy a magyar munkaerő vonzó legyen.
Szó sincs rabszolgatörvényről
A statisztikákat megnézve a magyarok túlóráznak a legkevesebbet az Európai Unióban – tájékoztatott Szajlai. Elmondta, átlagosan évi 30 órát tesz ki a pluszmunka a magyarok körében, miközben ez a szám például a briteknél évi 270 óra. A közgazdász kiemelte, a magyar munkajogi szabályozás megfelel az EU-s szabályoknak, ahogy a túlóra kérdése is.
Kifejtette: a túlóra négyszáz órás kerete EU-s szinten nem a legfelső határ. Az ellenzék és a szakszervezetek részéről számtalan alkalommal lehetett hallani, hogy a törvénymódosítást rabszolgatörvény névvel illeték. A szakértő szerint azonban ez egyáltalán nem állja meg a helyét, hiszen szó sincs erről.
A törvénymódosítással járó változások leginkább a feldolgozóipart és a kereskedelmi szektort fogja érinteni – mondta a közgazdász. Hozzátette: a munkáltatónak nem érdeke „kizsákmányolni” munkavállalóját, hiszen közös érdekük az, hogy megállapodás szülessen arról, hogy pluszkapacitás esetén többet dolgozzon. Hangsúlyozta: ezt természetesen megfizeti a munkáltató.
Orbán Viktor szerint fontos és jó törvényt alkottak szerdán. Az ellenzéki pártok kedden is bírálták a törvénymódosítást, majd a szerdai ülésen próbálták megzavarni az Országgyűlés munkáját. A Fidesz szerint a módosító javaslat a munkások érdekét szolgálja.