A képzés a következő nemzedékek versenyképessége mellett a társadalom minőségét is meghatározza, a gazdaság pedig egyre flexibilisebbé válik. Az új szakmák új készségeket követelnek meg – jelentette ki Navracsics Tibor uniós biztos a Versenyképes oktatás 2018 – Fókuszban a pályaorientáció konferencián.
A változó környezet kihívásai
A ma oktatása a jövő versenyképessége is. Az oktatás színvonala egy adott országban alapvetően meghatározza a következő nemzedékek versenyképességének minőségét, de a társadalom minőségét is – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja hétfőn Budapesten, a Versenyképes oktatás 2018 – Fókuszban a pályaorientáció elnevezésű konferencián.
Az uniós biztos az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Nemzetközi Befektetési Ügynökség által szervezett konferencián kifejtette: a munkaerőpiac strukturálisan átalakult, a gazdaság egyre flexibilesebbé válik, új szakmák jelennek meg, amelyek új készségeket követelnek. A másik nagy kihívás a kompetenciák rohamos változása, a hangsúly egyre inkább azon van, hogy ezek kerüljenek előtérbe – mondta. Úgy vélte, az oktatási rendszer szükségszerűen „védekező” pozícióban van, hiszen olyan tudást kell átadnia, amelyet most még sokszor a munkáltatók sem tudnak pontosan meghatározni. Vannak azonban olyan területek, amelyek biztosan fontosak lesznek, ilyenek például a digitális készségek.
Navracsics Tibor (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A biztos szerint az oktatási rendszer jövőre hangolásakor két stratégia közül – „emberfogás” vagy „területvédelem” – kell választani. Azaz, az oktatás vagy szakmákra próbál felkészíteni, azzal a rizikóval, hogy egy gyorsan változó gazdasági környezetben a szaktudás elavulhat, egyes szakmák eltűnnek, helyettük újak születnek, vagy pedig területekre, kompetenciákra – mondta Navracsics Tibor.
Hozzátette, ez a kérdés eldőlni látszik, a hangsúly egyre inkább arra tolódik, hogy a területek, kompetenciák képzése kerüljön előtérbe. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy alapműveltségi területeket kellene megszüntetni vagy akár csak háttérbe szorítani, sokkal inkább azt, hogy a tudás gyakorlati alkalmazásának kell az eddiginél is sokkal inkább előtérbe kerülnie. Kitért arra is, hogy az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskör, az EU a tagállamoknak erősen korlátozott mértékben tud segítséget adni.
Fontos a külföldi tapasztalatszerzés is
Az oktatási biztos nem avatkozhat a tagállamok oktatási rendszerének struktúrájába és tematikájába, kötelessége viszont minden olyan együttműködés segítése, amely az úgynevezett európai hozzáadott értékkel segíti a tagállamokat – tette hozzá.
Az Erasmuson belül számos olyan program van, amely segíteni próbálja az oktatás gyakorlatiasabbá tételét, ilyen a vállalatok különböző országokban lévő leányvállalatai közötti gyakornoki program finanszírozásának támogatása és az európai szolidaritási testület, amely a határon túli önkéntességi programok támogatása mellett lehetővé teszi a fiatalok más országban történő gyakornokoskodását is – mondta Navracsics Tibor.
A finanszírozáson túl szakpolitikai segítséget tud nyújtani az Európai Bizottság. Az ifjúsági paktum célja, hogy összehozza a gazdasági, a civil és a kormányzati szférát olyan gyakornoki, önkéntességi vagy bármilyen aktivitási lehetőségek megteremtésére, amelyek közelebb viszik a fiatalokat és az oktatást a munka világához. Az új európai készségstratégia vagy a kulcskompetenciákról szóló keretegyezmény ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára a velük kialakított konszenzus alapján – mondta a biztos.
A biztos kiemelte a mérnöki, matematikai, természettudományi oktatás fontosságát. Mint mondta, az üzleti élet részéről óriási nyomás érzékelhető annak érdekében, hogy induljon erős európai oktatási együttműködés, a leglátványosabb fejlődés a következő években e téren lehet.
Mennyiség helyett minőség
Ésik Róbert, a HIPA elnöke arra a kulcskérdésre hívta fel a figyelmet, hogy lesz-e elegendő szakember a beruházásokhoz. Az elmúlt években jelentősen változott a munkaerőpiac, 2010 és 2018 között mintegy 800 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, az adófizetők száma 3,7 millióról közel 4,5 millióra emelkedett. A befektetésösztönzés és a munkahelyteremtés fókusza is a mennyiség helyett a minőség irányába tolódott el.
Bársony Farkas, az AmCham elnöke elmondta, a szervezet 2018-ban kiemelt célként tűzte ki, hogy támogassa az oktatás és az üzleti szféra kapcsolatának szorosabbra fűzését, valamint az oktatásból kikerülő fiatalok készségei és a vállalatok elvárásai közötti különbség csökkentését. A problémán leginkább a pályaválasztási folyamat támogatásával tudnak segíteni a kamara szaktudását és tapasztalatát felhasználva – mondta.
