Az ellenzéki pártokon belüli viták állnak a mögött, hogy már nyolc képviselő vált függetlenné az országgyűlési választások óta – mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője a Jó reggelt, Magyarország! adásában.
A független képviselők státuszára, valamint a frakcióalakításra vonatkozó házszabályi rendelkezések 1990 és 2014 között nem voltak egyértelműek, azonban a szabályok 2014 óta letisztultak – fogalmazott a szakértő.
Nem a kilépések száma a meglepő, 1990 és 1994 között a Kisgazdapárt szakadásakor 37-en ültek át a függetlenek közé, 2014-ben pedig tíz független képviselő is ült az Országgyűlésben – mondta a Nézőpont Intézet elemzője.
Minden ciklusban vannak átrendeződések, a parlamenti patkó bizonyos határokon belül változik, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi minőségi politikus hagyja el frakcióját – fűzte hozzá.
Az április 8-i országgyűlési választások óta nyolc képviselő ült át a függetlenek közé, erre még korában nem volt példa – hangzott el az adásban. Egyértelműen politikai konfliktusok, illetve belső politikai feszültségek vezettek ide – hangsúlyozta.
Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője telefonál a párt frakcióülése előtt a mátraszentimrei Narád Hotelben 2017. február 15-én.MTI Fotó: Komka Péter
Nem éri meg függetlennek lenni
A független képviselőknek nincsenek olyan diszkrecionális jogaik, amelyek a a frakciótagokat megilletik, így időarányosan kevesebb lehetőségük van felszólalásra a törvényjavaslatok vitájában. Függetlenné válni a parlamentben meglehetősen irracionális lépés – tette hozzá.
A nyolc független képviselőből négy volt jobbikos. A jobboldali ellenzéki pártból a két korábbi alelnök, Volner János és Apáti István, valamint Fülöp Erik és Duró Dóra lépett ki. Durót és Volnert a frakcióból árták.Az LMP-ből hárman hagyták ott a frakciót, köztük a párt két korábbi társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos, valamint Szabó Szabolcs, míg Bősz Anett a Párbeszéd frakcióját hagyta maga mögött – hangzott el az adásban.
Tóth Erik szerint a kilépések okai között az ellenzéki párton belül irányvitákat kell keresni, hogy a belpolitikai erőtérben hova pozicionálják magukat.
A pártok strukturális gyengeségei, valamint a konfliktusok kitárgyalásához szükséges fórumok hiánya miatt a frakción belül jelennek meg először a törésvonalak, amelyek később a párt tagságáig szivárognak le – mondta a Nézőpont Intézet elemzője. Ennek eklatáns példája, amit a Jobbikban láthattunk – fogalmazott, de az LMP-ben is megfigyelhető ez a jelenség.
Mi lesz a mandátummal?
A kilépések után mindig felmerül, hogy a függetlenek közé beülő képviselőknek vissza kell-e adniuk mandátumukat. Ezzel kapcsolatban az elemző elmondta, hogy a kérdés egyértelmű, amikor egyéni választókerületből került be egy képviselő a parlamentbe. Ott, ahol listáról jutott mandátumhoz a politikus, nehéz megmondani, hogy mennyiben a képviselő egyéni érdeméről van szó.
Mind Duró Dóra, mind Volner János, illetve a másik két kilépett jobbikos képviselő esetén azt lehet látni, hogy a párt nyomásgyakorlási képessége megvan arra, hogy a mandátumuk visszaadására szólítsák fel volt képviselőiket. Úgy vélte, hogy a mostani politikai klímában nincs reális alapja annak az elvárásnak a pártok részéről, hogy mandátumuk visszaadására szólítják fel a távozó képviselőiket.