Küszöbön az európai politikai változás

 

Az Unióban hetek óta lázas politikai munka folyik, amelynek központi eleme az illegális bevándorlás kezelése, valamint a kontinens biztonságát veszélyeztető problémák felszámolása. A nyugati politikum egy helyben toporogni látszik.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorába meghívott Boros Bánk Levente politológust, a Médianéző igazgatóját, és  Simon János  politológust, egyetemi tanárt a jelen kihívásairól és a közeljövő alakulásáról kérdezték.

Barcelona, 2018. július 4. Európába igyekvő afrikai illegális bevándorlók (MTI/AP/Olmo Calvo)

Egyre több európai országban szembesülnek a migráció miatti tarthatatlan állapotokkal. Az illegális bevándorlással leginkább érintett országok egynémelyikében a közelmúltban már választások voltak. A társadalomban a közvélemény megjelent a politika világának szintjén. Az emberek három év alatt érezték a változásokat, a gazdasági- és szociális feszültségeket, a közbiztonság romlását. A rosszul kezelt bevándorláspolitika kapcsán a politikai változások azt mutatják, hogy mind Ausztriában, mind Olaszországban olyan erők kerültek hatalomra, amelyek a kiszolgáltatottabb, hátrányos helyzetű rétegeket, nemzeteket segítik. Magyarország számára ezek az országok partnerek lettek – mondta Simon János. 

Merkel széke inog

Boros Bánk Levente szerint Németország „fogatlan oroszlán” lett. Az utóbbi öt-hat évben a francia-német tengely megszűnt létezni. Utóbbi politikailag és gazdaságilag is meggyengült, Németországban pedig az utolsó választás politikai instabilitást eredményezett. Az Angela Merkellel találkozó vezetők ma már egy megingott státusú kancellárral tárgyalnak, ami nem csak a német belpolitikára vetül ki, hanem az európai politika egészére is. A V4-ek összefogásával a viszonylagos súlyuk növekedhet. A német erőre szükség van ugyan, de most egy olyan történelmi pillanat mutatkozik, amit a közép-európai államok ki tudnak használni Európa jövőjének érdekében – fejtette ki a Médianéző igazgatója.

A nyugati média tovább torzít

Általában a közvéleményt a média és a politikusok formálják. Németországban a nagy gazdasági lobbik vették át a média feletti uralmat. Nem mindig az állampolgárok véleménye számít, sokszor óriási különbség van a valós jelenségek és a leírt dolgok között. Tiltják a véleményeket, a média torzít. Például a legutóbbi közvéleménykutatások szerint a német állampolgárok többsége helyesli a magyar bevándorláspolitikát, míg az ottani újságok zöme erős kritikával illeti a magyar utat, 80-90 százalékban magyar- és Orbán-ellenesek. Brüsszelben felróják Magyarországnak a cigánysággal kapcsolatos politikáját, miközben épp az ottani roma képviselők tiltakoznak ez ellen, és mondják azt, hogy hazánkban senki nincs hátrányos megkülönböztetésben. Óriási törés van a valóság és a sugallt vélemények között – húzta alá Simon János.

Angela Merkel (EPA/TATYANA ZENKOVICH / POOL)

Létrejött egy „második nyilvánosság”

Noha a liberális véleménydiktatúrát lassan egy évszázada szenvedik a nyugati világban, mára azért lassan megszűnőben van, kialakulóban egy „második nyilvánosság”, tudniillik a szabadelvű sajtóorgánumok már nem tudják a piacot teljes mértékben uralni. Mert ha a valóság gyökeresen más, mint amit a média liberális része felvázol, akkor az állampolgárok elfordulnak tőle. Ugyanez igaz a politikai elitre is – elemezte Boros Bánk, majd folytatta – a nyugati újságírók és politikusok „belekényelmesedtek” a szerepükbe, elfelejtették, hogy a demokrácia mégis csak arról szól, hogy az emberek többségének az akaratát kell leképeznie. Az a társadalom, amely rájön arra, hogy a politikai vezetőik nem mondanak neki igazat, a soron következő választásokkor – leváltják. Hasonló a helyzet a liberális média terén: akik sokat hazudnak, és az emberek erre rádöbbennek, akkor inkább mást kezdenek el olvasni – mondta a szakember.

A vádak szokott kliséi hiteltelenné váltak

Gyakori vád még mindig, hogy hazánkban antiszemitizmus lenne.  A Soros-birodalom csápjai ellen csak a nemzetek összefogásával lehet harcolni. Ha valaki megtámadja, vagy kritikával illetné: menten antiszemitának bélyegezik meg – jelentette ki az egyetemi tanár.

Boros Bánk Levente hozzátette: az antiszemitizmus olyan vád, amelyről az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy nagyon jól működik, mert a megtámadottnak igen nehéz védekeznie ellene.  Ez egy bevett fegyver, amit folyamatosan használnak, holott ami húsz-harminc, vagy ötven éve még hatásosnak tűnt, az mára kezd hiteltelenné válni: a hamis vádak egy idő után visszahullanak a vádlók fejére. Az antiszemita kártya már nem játszható ki Európában – jelentette ki a politológus.

Az eljövendő Európa Parlamenti választások nagy valószínűséggel komoly változásokat hoznak. Az állampolgárok érdeke fog kifejeződni, nem az, amit a média erőltet. Az, hogy Magyarországon a liberális sajtó beavatkozik a politikába annak is köszönhető, hogy a szabadelvű politikum megengedi nekik.

Ha Magyarországon a balliberális pártok ténylegesen tudnának cselekedni, akkor nem lenne  esélye a „holdudvaruknak” átvenni a szerepüket. Mivel a baloldali és liberális erők nem képesek ellátni politikai szerepüket sem kormányzó, sem ellenzéki tevékenységben, ezért most az a helyzet, hogy a hozzájuk közelálló újságírók, közéleti szereplők morális késztetést éreznek arra, hogy helyettük politizáljanak. Ez nem biztos, hogy egészséges, de ezt tapasztaljuk – mondta Boros Bánk Levente.

A nagytőke – mivel a baloldalon nincsen pártja – ezért a médián keresztül fejti ki a véleményét. Olyan erővonal ez, amely „járni nem tud, csak beszélni”, mint egy asztalra tett rádió. Közvélemény formáló, befolyásoló képessége van, de ahol erős a kormány ott nincsen elég politikai ereje – vélte Simon János.

A nyugat-európai vezetők számára új jelenség, hogy az eddig lenézett, lesajnált Közép-Európa magához tért. Bebizonyították azt, hogy gazdasági és politikai értelemben is életképesek, sőt most már eredményesebbek mint a nyugatiak. Ez is az egyik oka annak, hogy mostanában Brüsszelből és a nyugati térfélről annyi bírálatot zúdítanak hazánkra és a térség országaira – összegezte Boros Bánk.