Áder és Duda infrastruktúra-fejlesztésről és energiabiztonságról tárgyalt Veszprémben

A két államfő a magyar–lengyel barátság napja alkalmából találkozott Veszprémben, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón Áder János kiemelte: az emléknapon évente megrendezett elnöki találkozóknak vannak visszatérő témái, amelyekkel kapcsolatban megvitatják a közös ügyek előrehaladását. Ilyen téma volt ezúttal az egész régiót érintő infrastruktúra-fejlesztések, közlekedési folyosók létrehozása, az energiabiztonság megteremtése, továbbá a Három tenger kezdeményezéshez kapcsolódó beruházások – közölte.

Az államfő kifejtette: az infrastruktúra-fejlesztéseket illetően közös törekvés két olyan nagy közlekedési folyosó létrehozása, amelyek végpontja Lengyelországban, illetve Dél-Európában van. Magyarországnak ezekkel kapcsolatban Mosonmagyaróvár és Rajka, Miskolc és a szlovák határ, valamint Debrecen és a román határ között kell egy-egy szakaszt megépítenie a következő években – mondta.

A magyar államfő az energiabiztonság vonatkozásában közölte: Európa valamennyi országának törekvése, hogy a gáz- és olajbeszerzéseit több forrásból biztosítsa, ennek feltételeit megteremtse, amihez vezetékeket, interkonnektorokat kell építeni, vezetékeket kell kétirányúvá kell tenni, hálózatokat kell összekapcsolni. Lengyelország e tekintetben nagy lépést tett azzal, hogy északon LNG-terminált épített – közölte. Hozzátette: jó lenne, ha Horvátországban is megépülne az LNG-terminál, de még nem kezdődtek meg a munkák.

Áder János kitért rá: beszéltek a Három tenger kezdeményezéshez kötődő infrastruktúra-fejlesztésekről, arról, hogy fel kell térképezni az igényeket, és közös pénzügyi alapot kell létrehozni, hogy a 13 résztvevő ország érdekeinek megfelelő beruházásokba kezdhessenek.

Kérdéses, hogy lesz-e kompromisszum Lengyelország és az EB között

A Lengyelország és az Európai Bizottság (EB) közötti egyeztetésekre vonatkozó kérdésre a köztársasági elnök elmondta: kérdés, hogy lesz-e kompromisszum Lengyelország és a bizottság között, egyelőre zajlanak az egyeztetések. Magyarország világossá tette korábban is, hogy „semmiféle igazságtalan eljáráshoz a nevét nem adja Lengyelország vonatkozásában”, Magyarország vétójára Lengyelország számíthat, ha bármilyen igaztalan váddal akarják illetni – hangsúlyozta.

Egy a kvótarendszert illető kérdésre Áder János úgy válaszolt, hogy a magyar álláspont kezdetektől ugyanaz: elfogadhatatlan összekapcsolni a kvótákat és az uniós támogatásokat.

Az Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban az államfő ugyancsak azt hangoztatta, hogy a magyar álláspont nem változott, Magyarország olyan döntést szeretne, amely összhangban áll az EU szabályaival, eleget tesz az energiabiztonság követelményének, nem alkalmaz kettős mércét, továbbá a tagállamok energiabiztonságra vonatkozó érdekeit szolgálja.

Áder János és Andrzej Duda péntek este részt vesz a magyar–lengyel barátság napja alkalmából tartandó díszelőadáson a Hangvilla Központban, majd szombat délelőtt ünnepi szentmisén vesznek részt a Szent Mihály-székesegyházban.

Duda: Lengyelország nem akar senkit erővel a területén tartani

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök ezt pénteken Veszprémben mondta sajtótájékoztatón, miután a magyar-lengyel barátság napja alkalmából találkozott magyar partnerével, Áder Jánossal.

A lengyel államfő a magyar elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón kérdésre kijelentette, Lengyelország kezdettől azt hangoztatta: a migrációs problémát a helyszínen kell megoldani, hogy a konfliktus rendeződésével az érintettek mielőbb hazatérhessenek, „de nem hallgattak ránk”.

Andrzej Duda kiemelte: Lengyelország eleget tesz a migrációval kapcsolatos kötelezettségeinek, hiszen évente több százezer ukrán állampolgár érkezik az országba, ott munkát találnak, így nem mennek tovább más európai országba.

A lengyel államfő kiemelte, a lengyel-magyar barátság nemcsak a parlamentek által intézményesített ügy, azt leggyakrabban alulról jövő polgári kezdeményezések élénkítik. A lengyel államfő az MTI kérdésére közölte: a Felczak Alapítvány intézményi formája lesz a kétoldalú tudományos, társadalmi és kulturális együttműködés megerősítésének, és megítélése szerint jó megoldás volt az alapítvány létrehozása.

A magyar és lengyel fél együtt van jelen az EU-ban is

Andrzej Duda úgy fogalmazott: a magyar és a lengyel fél együtt van jelen az Európai Unióban, a NATO-ban, a visegrádi országok közt valamint a Három Tenger Kezdeményezésben is közösen vesznek részt, és minden területen sikereket tudnak elérni.

A lengyel elnök a katonai biztonság szempontjából fontosnak nevezte a NATO-együttműködést, azt, hogy a NATO katonái jelen vannak és láthatók a térségben.

A politikus arról is beszélt: a nemzetek biztonságának erősítése energetikai téren is fontos, ehhez szeretnék a már meglevő infrastruktúrát jól kihasználni és újakat is építeni. Andrzej Duda az országok közti gázszállítással, a lengyel gázkikötővel, valamint a Szlovákia-Lengyelország, illetve a Csehország-Lengyelország közti interkonnektorok építésével kapcsolatban kiemelte: az az érdek, hogy minél több olyan lehetőség legyen, ahol kölcsönös áramlás lehetséges annak függvényében, mire van szükség az energetikai biztonság növeléséhez, mert ez a régióban rendkívül fontos ügy. Közölte: az észak-lengyelországi Swinoujscie városában már működik gázkikötő, ha Horvátországban is megvalósul egy ilyen beruházás, akkor lehetőség lesz arra, hogy egy észak-déli gázfolyosót építsenek ki.

Andrzej Duda elmondta, fontos az is, hogy a régió közlekedési lehetőségeit javítsák, és bár a Három Tenger Kezdeményezés egyeztetései egyre gyorsabban haladnak, mivel lehetséges, hogy bizonyos partnerországoknak vannak finanszírozási nehézségei, tervezik egy alap létrehozását, ami segítheti a kezdeményezések végrehajtását.

Áder: Mindig megadtuk egymásnak a tisztelet, a segítség és a hála gesztusát

A tisztelet, a segítség és a hála három gesztus, amelyet barátként mindig megadtak egymásnak a magyarok és a lengyelek – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken Veszprémben.

Az államfő lengyel kollégájával együtt részt vett a magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett díszelőadáson. Az előadás előtt mondott beszédében kiemelte: „a magyarok és lengyelek közötti – Európa történetében példátlan – rokonlelkűség” sohasem csak a nagypolitikában kapcsolta össze őket, annál sokkal mélyebben él, „hagyományban, áldozatkészségben, szabadságszeretetben”. Úgy fogalmazott, „önmagunkra ismerünk a másik megpróbáltatásaiban vagy a bátorságban, amellyel győzni tudunk a nálunknál erősebbel szemben”.

A két nép sokban hasonlít egymásra: ahogy közös otthonukat, Európát védelmezték, ahogy a szabadság eszméjét a rabság és a bujdosás idején is megőrizték, és ahogy mindig újrakezdték – sorolta Áder János.

Duda: A magyar és a lengyel nép is a biztonságos Európára törekszik

A magyar és a lengyel nép egyaránt arra törekszik, hogy Európa biztonságos legyen – mondta a lengyel köztársasági elnök Veszprémben péntek este, a magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett díszelőadáson mondott köszöntőjében.

Andrzej Duda a biztonság mellett a közös törekvések céljaként említette, hogy Európa méltóságos, igazságos, becsületes legyen, és jó feltételeket támasszon a társadalom fejlődéséhez.

Úgy fogalmazott, hiszi, hogy a nehézségek ellenére – „sokan vannak azok, akik akadályokat vetnek a lábunk elé”, és ütköznek azok az elképzelések, hogyan nézzen ki a világ és Európa – „mi vagyunk azok, akik sikereket érünk el”, „mi fogjuk a világot jobbá tenni”.

 

A lengyel államfő szerint az Európai Unión belül, a visegrádi négyek, a Három tenger kezdeményezés, a NATO-n belüli, és a bukaresti kilencek együttműködésével is elérjük, hogy „országaink, Európa ezen része, és egész Európa is biztonságosabb lesz, gazdagabb lesz és hozzáállásunknak köszönhetően más társadalmak is el tudják azt érni, hogy jobban élhessenek, és ne kelljen azon gondolkodniuk, hogyan tudják megetetni gyermekeiket”.

2007 óta március 23. a magyar–lengyel barátság napja

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg idén a magyar–lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban. Az idei házigazda Veszprém. Az ünnep alkalmából pénteken és szombaton hivatalos látogatást tesz Magyarországon Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök.

Az ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza: akkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar–lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. (Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban.) A két köztársasági elnök által aláírt győri nyilatkozat – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar–lengyel barátság napjává.

Az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel – 324 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül – március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította, majd március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.