A migránsválság miatt meglepetést hozhat az ausztriai választás

 

Politikai földrengést valószínűsítenek az elemzők Ausztriában a küszöbön álló vasárnapi, előrehozott választás után. A legutóbbi, 2013-as parlamenti választások óta eltelt időszak nem nevezhető éppen nyugodtnak: évtizedes tabuk dőltek meg, dőlnek meg ma is. Izgalmas választás kapujában áll Ausztria, amelyben a bevándorlásellenes FPÖ okozhatja a legnagyobb meglepetést.

Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke jelenleg a jobboldali, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Heinz-Christian Strachét tartja legkomolyabb ellenfelének a kancellári székért folytatott harcban – ez derült ki egy vasárnap esti tévévitából, amelyet a Puls 4 osztrák magánadó közvetített.

Az október 15-ei parlamenti választásokon Kurz és pártja eddig biztos győztesnek számított, de politológusok szerint az ÖVP és az SPÖ közötti sárdobálásból a bevándorlásellenes FPÖ kerülhet ki nevető harmadikként. Egy gyorsfelmérés arra az eredményre jutott, hogy 43 százalék szerint Strache viszi el a pálmát, míg 36 százalék Kurzot látja az első helyen.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az ÖVP elnöke (jobbra), és Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke (balra). EPA/CHRISTIAN BRUNA

A legnagyobb esett a legnagyobbat

A négy évvel ezelőtti szavazást még túlélte a háború utáni Ausztriát kisebb megszakítássokkal kormányzó, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció. Jelentősen esett ugyanakkor a népszerűségük és ezzel párhuzamosan nőtt a radikális jobboldali, erősen bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) támogatottsága.

Intenzív mértékben a szociáldemokrata SPÖ népszerűsége zuhant, az elmúlt években több mint egymillió szavazót veszített. Az elemzők ennek okaként azt jelölték meg, hogy a párt adós maradt szociális jóléti, egészségügyi és oktatási programjainak megvalósításával és hagyományos szavazóbázisa, a munkásság egyre inkább elfordult tőle.

Az évtizedekig a legerősebb pártnak számító SPÖ mutatóin a menekültválság kiéleződése is nyomot hagyott 2015-től, valamint ezzel kapcsolatban az osztrák kormánypolitikában bekövetkezett fordulatok is.

Rachid Nekkaz francia-algériai üzletember Sebastian Kurz osztrák külügyminisztert ábrázoló portréval és a képre ragasztott bankjegyekkel tüntet tiltakoznak az ausztriai burkatilalom ellen Bécsben 2017. október 9-én. (MTI/EPA/Alex Halada)

Az SPÖ koalíciós partnere, az Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűségének csökkenéséhez hozzájárultak a párt korábbi vezetőségén belüli éles személyi viszályok is.

Az első pofon az államfőválasztás volt

A háború utáni osztrák politikai estabilishmentet erősen megrázta a 2016-os államfőválasztás. Az elnöki szék a hivatalban lévő államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer második mandátumának lejártával üresedett meg. Hét évtized óta először fordult elő, hogy az elnökválasztás második fordulójába nem jutott be a két nagy párt egyikének jelöltje sem.

Bécs, 2016. január 10.Alexander Van der Bellen, az osztrák Zöldek pártjának volt elnöke sajtóértekezletet tart Bécsben 2016. január 10-én. Van der Bellen itt bejelentette, hogy a zöldek támogatásával független jelöltként indul az április 26-i osztrák elnökválasztáson. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Alexander Van der Bellen (MTI/EPA/Christian Bruna)

A második fordulóban már csak az ellenzéki szabadságpárti Norbert Hofer és az ugyancsak ellenzéki Zöldek által támogatott, függetlenként induló Alexander Van der Bellen mérte össze erejét. Az április 24-én tartott első fordulót ugyan a szabadságpárti jelölt nyerte, a szükséges abszolút többséget azonban nem sikerült elérnie. A második fordulóban, május 22-én már elegendő volt az egyszerű többség, és ezt megszerezve Ausztria új államfője az Európa-párti, a szociáldemokrata párthoz közelálló Alexander Van der Bellen lett.

Koalíciós válságot generált az elnökválasztás

Az SPÖ és az ÖVP elnökválasztási kudarca – a többi nehézséggel kiegészülve – a már régóta lappangó koalíciós válság kirobbanásához vezetett.

A kudarcok, a bizalmi válság és az időközben 180 fokos fordulatot vett kormányzati menekültpolitikát követően 2016 májusában több mint hét évi kormányzás után lemondott a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár, és helyére – egyben az SPÖ élére is – az osztrák szövetségi vasutak akkori vezérigazgatóját, Christian Kernt választották, amivel párhuzamosan lemondott a kisebbik koalíciós párt elnöki tisztségéről az addigi ÖVP-s alkancellár, Reinhold Mitterlehner. Alapjaiban rendült meg a koalíciós partnerek közötti együttműködés.

Christian Kern osztrák kancellárnak, a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökének választási plakátját ragasztják fel egy hirdetőtáblára Stockerauban 2017. október 8-án. (MTI/EPA/Christian Bruna)

A néppárt Mitterlehner helyére szinte azonnal az alig 30 éves Sebastian Kurz külügyminisztert választotta.

Ezért lesz előrehozott választás

Miután a nagykoalíció fenntartásához már egyik párt sem ragaszkodott, valamennyi parlamenti párt támogatásával döntés született arról, hogy Ausztriában – a hagyományos ötéves ciklust felrúgva – 2017. október 15-én előrehozott törvényhozási választásokat tartanak.

Ausztria számára is rendkívül sok gondot és feszültséget okozott a menekültek beáramlása: 2015-ben összesen 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában, összehasonlíthatatlanul többet, mint a megelőző években. A menekültek számára létrehozott alapellátási rendszer az összeomlás szélén állt, miközben erősen emelkedett az általuk elkövetett bűncselekmények száma.

Az akkor még hivatalban lévő Werner Faymann kancellár kezdetben a szomszédos Németország kancellárja, Angela Merkel által képviselt befogadási politika, az úgynevezett „Willkommenskultur” legfőbb támogatója volt. Később azonban – a menedékkérők számának növekedésével párhuzamosan – megváltozott a lakosság „befogadási” hangulata, ami azt eredményezte, hogy mindenekelőtt a kisebbik koalíciós partner, a konzervatív néppárt és az ellenzéki szabadságpárt nyomására – a kormány szigorú korlátozásokat léptetett életbe. Elemzők szerint ez a mindössze fél év alatt bekövetkezett gyökeres menekültpolitikai fordulat vezetett elsősorban a kormányválsághoz.

Az osztrák kormány ennek nyomán döntött arról, hogy 2016-ban legfeljebb 37 500 menekültkérőt engednek be az országba, és 2019-ig számuk összesen 130 ezer lehet. Az osztrák menekültügyi korlátozás fordulópontot eredményezett az európai menekültpolitikában is, és több ország ugyancsak szigorú korlátozásokat vezetett be.