MSZP: Horn Gyula pártja nem tárgyal a Jobbikkal

 

A szocialisták szombati választmányi ülését követően Molnár Gyula pártelnök és Hiller István, a választmány elnöke értékelte a Botka László bukása utáni korszakot. Mindkét MSZP-vezető azt hangsúlyozta, a Jobbikkal - a szélsőjobboldallal, ahogyan fogalmaztak - nem tárgyalnak és nem kötnek szövetséget. Ez a markáns elhatárolódás a Jobbiktól visszamenőleg is megerősíti a Magyar Idők korábbi értesülését, hogy Botka László tanácsadói köre azt javasolta az MSZP miniszterelnök-jelöltjének, vidéken inkább a Jobbikkal szövetkezzenek, ne a DK-val. Szombaton az MSZP vezetése egyértelművé tette, nem közösködnek a Jobbikkal annak ellenére sem, hogy Vona Gábor nyílt levelet intézett a baloldali választópolgárokhoz.

Mint ismert, Botka László vezetésével egyfajta szövetségkeresési lázban égett az utóbbi hónapokban az MSZP, de a tusakodás és az összefogás szajkózása mellett sok eredményt nem tudott felmutatni ezen a téren a baloldal. A kisebb pártok – Együtt, Párbeszéd – stratégiáját Botka sokszor leszólta, mondván nem diktálhatnak az egy százalékos pártok, míg a DK-val kapcsolatban rendszeresen Gyurcsány Ferencnek üzengetve többször kijelentette, a Demokratikus Koalícióval igen, Gyurcsány Ferenccel nem hajlandó együttműködni. Több nyilatkozatában is hazugnak nevezte a volt kormányfőt, aki a választók szemébe hazudott és tehertételt jelent.

Botka László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje a Kispesti Centrum Áruház parkolójában tartott sajtótájékoztatóján 2017. március 16-án (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Botka László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje a Kispesti Centrum Áruház parkolójában tartott sajtótájékoztatóján 2017. március 16-án (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

A szövetségkeresés a Magyar Idők korábbi értesülései szerin nem csupán nyilvánosan, hanem a háttérben is zajlott: Botka László tanácsadói köre inkább a Jobbikkal egyezkedett volna vidéken, nem pedig a DK-val. A szocialista párt vezetésének ez az ötlet azonban akkoriban sem nyerte el a tetszését, ők egyértelműen a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus koalíciót tekintették elsőszámú szövetségesüknek.

A szombati választmányi ülés, és Molnár Gyula, valamint Hiller István szavai tehát pontot tettek erre a vitára, és lezártak egy korszakot. Molnár Gyula hangsúlyozta, készen állnak az együttműködésre minden demokratikus politikai erővel, de “Horn Gyula pártja” nem tárgyal szélsőjobboldali pártokkal. A politikus jelezte azt is, tárgyalni fognak a demokratikus ellenzék pártjaival. “Tárgyalni fogunk, nem diktálni, hanem együttműködésről beszélni, hogy hogyan, miképpen lehet leváltani 2018-ban ezt a hatalmat” – fogalmazott.

Molnár Gyula úgy fogalmazott: “vissza lehet térni mindenkinek a fészkére. A keselyűknek nem kell tovább keringeni fölöttünk”. Az MSZP kész arra, hogy visszaszerezze azok bizalmát, akik az elmúlt időszakban úgy érezték, a szocialista párt az együttműködés akadálya – közölte. Hiller István, az MSZP választmányának elnöke közölte: a választmány ülésén döntő többségben voltak azok, akik széles körű együttműködést akarnak a demokratikus ellenzéki pártokkal.

A keselyűk visszaküldése a fészkükre egyértelmű utalás Vona Gábor, illetve a Vonának válaszoló Lendvai Ildikó szavaira. A héten ugyanis Vona Gábor egy nyílt levelet tett közé a Facebookon, melyet a baloldali választókhoz címzett.

Úgy fogalmazott, “A mai Magyarországon a társadalom egyes csoportjai között már nem az a valódi törésvonal, hogy ki a jobb- és ki a baloldali, hanem az, hogy ki akar kormányváltást és ki nem. Ki az, aki azt kívánja, hogy Magyarország folytassa az útját ezen a leszakadó pályán, és ki az, aki egy felzárkózó és felemelkedő országot szeretne építeni. Ez a közös cél össze kell, hogy kössön bennünket, függetlenül attól, hogy egyébként milyen világnézettel rendelkezünk és milyen kulturális értékrendben hiszünk.

Ezt a nyílt törleszkedést sokan úgy értékelték, Vona el akarja csábítani az MSZP szavazóit, ezért Lendvai Ildikó szintén a Facebookon ébresztőt fújt az MSZP számára.

Az egykori frakcióvezető, pártelnök Lendvai Ildikó válaszul azt írta, “Aki nem akarja, hogy hullarablók ólálkodjanak körülötte, az keljen fel, és mutassa meg, hogy él. Az MSZP körül most a Jobbik settenkedik, és lesi, mit szerezhet. Vona Gábor levelet írt “baloldali honfitársainak”, és egyedüli kormányváltó erőként bemutatkozva a szavazatukat kéri, újrajátszva a róka és a holló meséjét. Megcsillogtatja programjuk néhány tetszetős elemét -számonkérést, béruniót-, ami “a baloldali embert is lelkesítheti”. Csakhogy ez a pár ehető falat mérgező szószban ázik. Attól is lelkes volna-e az a bizonyos baloldali ember, ha majd minden sarkon Horthy-szobor áll? Ha még több Soros-plakátot láthat, ha mindenhol Őcsény lesz, ha ugyanúgy brüsszeleznek, Putyinhoz törleszkednek, folytatják Paksot, hiszen ebben a Fidesz és a Jobbik egyetért? Ha Simicskát, majd Mészárost újra Simicska váltja? Ha a többgyerekes csak akkor kap több családi pótlékot, ha tehetős, és semmiképpen sem cigány? Ha minden iskola szegregált lesz, és kilökik a “selejt” gyerekeket? Ha tovább folytatódik a szakképzés segédmunkás-képzéssé degradálása? Ha korlátozzák a szavazati jogot? Ha marad a közmunkásbér, de még jobban csökken a szociális segélyezés, nehogy már a legnyomorultabbakhoz jusson? Ha bocsánatos bűn komcsizni, buzizni, cigányozni, zsidólistázni? Ha a “néppárti” Jobbikban is helye van annak, aki beleköp a dunaparti cipőkbe, Alföldi Robertázik, Holokamuzik? A levél szerint az ígéretekre a “biztosíték a Jobbik által vezetett települések sikere”. Ó, hogyne! Milyen jó is lenne Toroczkai országában élni…”

Molnár és Lendvai szavai tehát azt erősítik, szemben Botka László tanácsadóinak javaslataival, az MSZP eldöntötte: nem tárgyal, és nem köt szövetséget a Jobbikkal a 2018-as választásokra.