Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján péntek reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérkari főnök, részt vettek katonai és állami szervezetek képviselői, jelen volt a diplomáciai testület több tagja.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.
Az ünnepség elején a díszzászlóalj tiszteletadása mellett felolvasták a tizenhárom aradi vértanú – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – nevét.
Aradi vértanúk – Felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Délelőtt a budapesti Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál emlékeztek meg a mártírhalált halt Batthyány Lajos miniszterelnökre, akit szintén halálra ítélt a császári hadbíróság. Koszorúzott Áder János államfő nevében Haszonicsné Ádám Mária, az elnöki hivatal főigazgatója, Kövér László parlamenti elnök nevében Latorcai János alelnök, Orbán Viktor kormányfő nevében Nagy János államtitkár.
Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár koszorúz az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál, a nemzeti gyásznapon 2017. október 6-án (MTI Fotó: Soós Lajos)
A megemlékezésen jelen volt Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai államfő özvegye. A nemzeti sírkertben emellett egész nap rendkívüli történelemórával, október 13-ig megtekinthető szabadtéri kiállítással várták a diákokat, érdeklődőket.
A Fiumei úti sírkertben megnyílt az október 13-ig megtekinthető Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítás is, amely az aradi vértanúk szeretteinek állít emléket, nőknek és gyermekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk tragédiájának terheit.
Emellett országszerte több vidéki településen, köztük Pécsen, Debrecenben, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Gyöngyösön, Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Szombathelyen, Szolnokon, Makón és Zalaegerszegen voltak megemlékezések, illetve koszorúzás. Áder János államfő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Sátoraljaújhelyen mondott emlékbeszédet.
A határon túl is több helyen megemlékeztek a magyar nemzeti gyásznapról. A romániai Aradon előbb a Szabadság-szobornál tartottak koszorúzást és megemlékezést. Az eseményen beszédet mondott mások mellett Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gheorghe Falca, Arad polgármestere. Szintén Aradon délután a vesztőhelyen felállított obeliszknél volt tisztelgés és koszorúzás.
A hagyományokhoz hűen emlékeztek meg a pozsonyi magyarok a kecskekapui temetőben. Kárpátalja magyarsága pedig Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának a szobránál tartotta központi megemlékezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át. 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
