„Az önrendelkezési jogokat követelte hazánk 1848/49-ben és 2017-ben is”

 

Nagykanizsán térzenével és hagyományőrző huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés az aradi vértanúk emléknapján.

Nagykanizsa forradalmi város, hiszen 1848 márciusában nagyon rövid idő alatt a fővárosi események híre a Zala megyei településre. A városban azonnal népgyűlést tartottak és gyakorlatilag ellenszavazat nélkül elfogadták a forradalom eszméit. A forradalmi Nagykanizsa utódai az Aradi udvarban ünnepelnek hagyományosan, ahol a tizenhárom vértanú tábornok és gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök szobra is megtalálható. Itt zajlott pénteken koszorúzás.

Cseresnyés Péter államtitkár Nagykanizsán tartott beszédének gondolatmenete a szolidaritás és a nemzeti önrendelkezés volt. „Sokat harcolt ez a nép, de mindig ezek érdekében” – fogalmazott az államtitkár.

Amennyiben visszalapozunk a történelemben, akkor azt lehet mondani, hogy a történelemben mindig az önrendelkezésünk volt a fő motívum, amikor a magyarság fegyvert fogott, vagy fellépett, akár tüntetésekkel is valamiért – tette hozzá Cseresnyés Péter. Mindig az önrendelkezés volt az a motívum, ami miatt a magyarság követelte azokat a jogokat, amelynek segítségével a saját sorsáról saját maga akart dönteni, vagy dönthetett.

Így történt 1848/49-ben is, amikor egy rövid időszakban úgy gondoltuk, hogy az áprilisi törvények elfogadása után egy kicsit nagyobb függetlenséget kapunk Bécstől, de Bécs meggondolta magát – fogalmazott Cseresnyés Péter.

Beszédében párhuzamot húzott az 1848-49-es események és a jelen kor Magyarországa között. Bécs, ahogy említette meggondolta magát, akaratát hazánkra akarta erőszakolni, hasonló időszakot élünk most is. Egy másik városból, Brüsszelből bürokraták akarják ránk erőszakolni akaratukat, akkor, amikor a magyarság döntő többsége a migráns-ügyben nem akarja azt, amit Brüsszel – hangsúlyozta az államtitkár.