Lengyel elnök: hiba volt a hatósági erőszak alkalmazása

 

A spanyol hatóságok a fennálló helyzettel nem arányos eszközöket alkalmaztak a katalán népszavazás idején – értékelte Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Varsóban a Rumen Radev bolgár elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten.

A bolgár elnök hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a két államfőtől az újságírók azt is megkérdezték, mi a véleményük a katalán népszavazás fejleményeiről. Andrzej Duda elmondta: meglepte őt a katalán tüntetők “határozott, brutális” megtámadása. Úgy vélte, jobb lett volna a népszavazást rendőri beavatkozás nélkül lefolytatni akkor is, ha alkotmányellenes volt, mert jogi következményei úgysem lettek volna. “Az egész ügynek természetesen van politikai és társadalmi jelentősége” – mondta.

Andrzej Duda lengyel államfő (j) és Rumen Radev bolgár elnök a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Varsóban 2017. október 5-én (Fotó: MTI/EPA/Pawel Supernak)

A lengyel elnök szerint hiba történt, a spanyol hatóságok a fennálló helyzettel nem arányos eszközöket alkalmaztak. Hozzátette: “törvényes, jogi eszközöket kellett volna alkalmazni, nem pedig erőt”. Frans Timmermans szerdai kijelentésére utalva, miszerint “a kormányoknak kötelességük a jogállamiság érvényesítése, és ez néha szükségessé teszi arányos erő alkalmazását”, Andrzej Duda csodálkozását fejezte ki, hogy  az Európai Bizottság első alelnöke “simán napirendre tért” a spanyol rendőrség által megvert tüntetők ügye felett. ”Az erőszak szerintem a végső lehetőség, Lengyelországban ehhez tartjuk magunkat” – szögezte le a lengyel elnök.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és a minőségi jogalkotás, az uniós intézményközi kapcsolatok, a jogállamiság, az uniós alapjogi charta tiszteletben tartása ügyében illetékes tagja felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén a franciaországi Strasbourgban 2017. október 4-én (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Rumen Radev az európai gazdasági válságra vezette vissza a spanyolországi eseményeket. A gazdasági helyzet szerinte “megerősítette az Európa jövőjére veszélyes nacionalizmust”. Úgy vélte, az okokat, nem pedig a tüneteket kell kezelni, és szorgalmazta az EU gazdagabb tagállamainak szolidaritását a szegényebb országokkal. A két államfő varsói megbeszélésének napirendjén egyebek mellett az EU jövője, a 2018 elején kezdődő bolgár uniós elnökség szerepelt, és tárgyaltak a migrációs válságról is. Az utóbbiról Duda a sajtóértekezleten elmondta: a két ország álláspontja “azonos és egyértelmű”, ellenzik a menekültelosztási mechanizmust.

“Úgy gondoljuk, hogy a migrációs válságot másképpen kell kezelni, elsősorban megelőzéssel” – mondta a lengyel elnök, utalva a határőrizet és a helyszíni humanitárius segítség fontosságára. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország e témában nyitott a szolidaritásra. Az európai egységről beszélve elmondta: ennek lényege az, hogy “együtt cselekszünk, és nem próbálunk erővel rábírni más államokat arra, hogy maguk ellenére, saját társadalmaik ellenére intézkedjenek”.  Ebben az összefüggésben Duda diktátumnak nevezte a kvótarendszert.