Brüsszel szerint jogszerűtlen volt a katalán népszavazás

 

A spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt. Amennyiben a referendum az ország alkotmánya szerint zajlott volna, akkor az azt jelentené, hogy a terület az Európai Unión kívülre kerülne - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn.

Juncker hangsúlyozta, hogy a Katalónia elszakadásáról szóló, vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, amelyet Madridnak az ország alkotmányos rendjével összhangban kell kezelnie.

Hozzátette, hogy az uniós bizottság a jogi helyzetnek megfelelően alakítja ki álláspontját. Az ügy tisztán jogi vonatkozásain túl a bizottság úgy véli, hogy az egységre és a stabilitásra kell törekedni, nem pedig a megosztottságra és a széttöredezettségre – hangsúlyozta.

Juncker felszólította az érintett feleket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a szembenállás helyett párbeszéd kezdődhessen közöttük. Az erőszak soha nem lehet a politika eszköze – tette hozzá.

Juncker reményei szerint a spanyol miniszterelnök kezelni fogja a kialakult helyzetet

A bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy Spanyolország az alkotmány és a benne foglalt alapvető állampolgári jogok teljes tiszteletben tartása mellett Mariano Rajoy miniszterelnök vezetésével kezelni fogja a kialakult összetett és nehéz folyamatot.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője sajtótájékoztatóján aláhúzta, az uniós bizottság a jogi keretek betartásáért felelős intézmény. Az Európai Uniót és tagállamait több évtizedes alkotmányosság értékei tartják össze, ugyanakkor bizonyos kezdeményezések megpróbálják gyengíteni a képviselt értékeket és ilyen esetben az Európai Bizottság állást foglalhat azok védelme érdekében.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az erőszak eszköze újbóli használatának elkerülésére szólította fel Mariano Rajoy spanyol kormányfőt.

Twitter-üzenetben közölték, hogy telefonon beszélgettek a spanyol miniszterelnökkel

Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács vezetője Twitter-üzenetében közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott a spanyol miniszterelnökkel, akit arra kért, mielőbb előzze meg, hogy a jelenlegi helyzet elmérgesedjen.

Elmondta, megérti a katalán függetlenségről tartott népszavazás spanyol alkotmányra hivatkozva kimondott érvénytelenségét, ugyanakkor a referendumot megzavaró erőszak nem ismétlődhet meg.

Vasárnap Katalóniában függetlenségi népszavazást tartottak, hogy jogot szerezzenek egy Spanyolországtól független állam létrehozására. A spanyol kormány alkotmányellenesnek nyilvánította a – madridi alkotmánybíróság által felfüggesztett – szavazást, és a rendőrség több helyen intézkedett a betiltott függetlenségi referendum ellen. A katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol rendőrökkel a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.

A szerb miniszterelnök és az államfő kiállt a spanyol kormány mellett

Szerbia tiszteletben tartja Spanyolország területi egységét és szuverenitását – hangsúlyozta Ana Brnabic szerb kormányfő hétfőn a katalán népszavazásra utalva, majd hozzátette: Spanyolország a legnehezebb helyzetekben is Szerbia mellett állt.

A miniszterelnök nem fejtette ki, melyek voltak ezek a nehéz helyzetek, de feltehetően arra utalt, hogy amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Madrid elítélte Pristina lépését, és Spanyolország azóta is azon öt európai uniós állam közé tartozik, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Aleksandar Vucic köztársasági elnök szintén azt hangsúlyozta hétfőn, hogy Szerbia barátként tekint Spanyolországra, és támogatja a madridi kormányt.

Mindemellett hozzáfűzte, hogy a szerbek ezen a napon feltehetnék a kérdést az Európai Uniónak: hogyan lehetséges, hogy Brüsszel érvénytelennek nyilvánította a katalán népszavazást, míg Koszovó esetében népszavazás nélkül is elismerte az elszakadást, majd az EU 22 tagállama külön-külön is törvényesnek ítélte Koszovó függetlenedését, és ezzel sárba tiport mindent, amin az európai politika és az EU politikája alapult.

Spanyol rendőrök próbálják eltávolítani az önálló Katalóniát támogató szavazókat egy lleidai szavazóhelyiség elől 2017. október 1-jén, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás napján. (MTI/EPA/Adria Ropero)

Spanyol rendőrök próbálják eltávolítani az önálló Katalóniát támogató szavazókat egy lleidai szavazóhelyiség elől 2017. október 1-jén, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás napján. (MTI/EPA/Adria Ropero)

Aláhúzta: ez az eset jó példája a kettős mércének és a világpolitika képmutatásának. A szerb elnök szerint a nagyhatalmak játszottak a balkáni országokkal, és azt hitték, úgy alakítják a határokat, ahogy akarják, mert a térség nem tartozik az Európai Unióhoz, ám most, amikor ők kerültek hasonló helyzetbe, máshogy kezelik az esetet.

A szerbiai parlamenti pártok többsége egyébként a spanyol kormány mellett állt ki, egyedüli kivételt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) jelentett. Nenad Canak pártelnök Barcelonába utazott vasárnap, hogy a helyszínen támogassa a függetlenségi népszavazást. Az LSV korábban többször is azzal kampányolt, hogy függetlenítené a Vajdaságot Szerbiától. Az LSV-nek három képviselője van a belgrádi parlamentben.

Nem véletlen az európai vezetők óvatos megszólalásai az ügyben

Az M1 tudósítója, Baraczka Eszter elmondta, a legmagasabb szinten, tehát a belga és a szlovén miniszter tett közzé egy-egy üzenetet, amelyben aggodalmukat fejezték ki illetve hozzátették, hogy a párbeszéd szintjén kellene megoldani a spanyol-katalán konfliktust.

A belga miniszterelnök azért mondta ezt, mert országában is nagy a szemben állás a flamand és vallon közösségek között. Az óvatosság és a hallgatás nem véletlen tehát – mondta a tudósító.

Nem lehet tudni, mi lesz a folytatás, hiszen az Európai Parlament frakcióinak egy része kezdeményezte a katalán népszavazás kérdésének napirendre vételét, illetve a rendőri erőszakról való párbeszédet. Mindenkit megrázott a spanyol rendőrség fellépése, az európai sajtó egyértelműen a katalánok mellé állt.

Cseh politikusok is bírálják a spanyol kormány fellépését a katalán népszavazás ellen

Élesen bírálták vezető cseh politikusok hétfőn a spanyol rendőrség kemény fellépését az előző napi katalán függetlenségi népszavazás ellen.

Pavel Belobrádek kereszténydemokrata kormányfőhelyettes szerint a vitákat nem szabad erőszakkal megoldani. Martin Stropnicky védelmi miniszter (ANO) hibának minősítette az erőszak alkalmazását, de Spanyolország felosztását is. Andrej Babis, az ANO mozgalom elnöke elfogadhatatlannak tartja a rendőrség beavatkozását. Jan Hamácek, a képviselőház szociáldemokrata elnöke szintén elítélte az erőszakot, de ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte spanyol belügyről van szó.

“A megegyezés és a szabályok szerinti tárgyalások híve vagyok. A viták megoldása erőszak révén mindig szerencsétlen dolog” – jelentette ki Belobrádek.

“A népszavazással és Spanyolország területi egységével összefüggő vitákat természetesen a Spanyol Királyság belügyének tekintem, és tiszteletben tartom a spanyol hatóságok összes döntését. Ennek ellenére a spanyol rendőrség fellépését a szavazni kívánó polgárok ellen teljes egészében eltúlzottnak tartom, és elvárom kivizsgálásukat” – mondta Hamácek.

Megerősödik a katalánok függetlenségi akarata a szenátus elnöke szerint

Milan Stech, a szenátus szociáldemokrata elnöke úgy látja, hogy a vasárnapi események következtében megerősödik a katalánok függetlenségi akarata. “Nem vagyok híve Európa további osztódásának. Ha ennek azonban meg kell történnie, akkor a folyamatot nem lenne szabad a polgárokon elkövetett erőszaknak kísérnie” – mondta Stech újságíróknak.

Lubomír Zaorálek szociáldemokrata külügyminiszter mérsékeltebben fogalmazott, úgy vélte, sajnálatosak az incidensek. “Ennek ellenére úgy vélem, hogy ez olyan ügy, amelyet elsősorban maguknak a spanyoloknak kell megoldaniuk. Remélem, hogy a sérülésekhez vezető incidensek már nem fognak megismétlődni” – jelentette ki Zaorálek a közszolgálati rádióban.

“Európában vagyunk, és 2017-ben?” – tette fel a kérdést Andrej Babis, az ANO mozgalom elnöke “abszolút elfogadhatatlannak” minősítve a spanyol rendőrség fellépését.

“Egy referendum erőszakos megoldása hiba. Spanyolország, Belgium, Olaszország felosztása szintén hiba. Az egyszerű embereknek ez nem hoz semmit, a háttérben álló játékosoknak azonban igen” – írta Martin Stropnicky védelmi miniszter a Twitteren megjelent bejegyzésében.