A katalánok többsége a függetlenségre szavazott

 

A katalán nép a vasárnap rendezett népszavazáson jogot szerzett egy független állam létrehozására - jelentette ki Carles Puigdemont katalán elnök Barcelonában.

“A reménynek és a szenvedésnek ezen a napján Katalónia polgárai megszerezték a jogot az önálló államiságra köztársaság formájában” – hangoztatta Puigdemont televízióban közvetített beszédében. A katalánoknak joguk van arra, hogy szabad, békés és demokratikus államuk legyen – mondta.

“Kormányom az elkövetkező napokban megküldi a mai voksolás eredményét a katalán parlamentnek, amely népünk szuverenitásának letéteményese, hogy a referendumra vonatkozó törvénnyel összhangban cselekedjen” – tette hozzá.

A Puigdemont által idézett katalán jogszabály értelmében ha a többség az önrendelkezést támogatja a népszavazáson, akkor a katalán regionális törvényhozás egyoldalúan kikiáltja a függetlenséget.

A voksolók túlnyomó többsége az önrendelkezést támogatta

A Reuters brit hírügynökség szerint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a voksolók túlnyomó többsége az önrendelkezést támogatta a spanyol kormány által illegálisnak tartott, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazáson. Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban kijelentette: nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában.


Így zajlott a katalán népszavazás

Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány legfrissebb adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.

Mintegy 90 százalék a függetlenségre szavazott

Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.

Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik.

Többen is sztrájkra szólítottak fel

A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból. A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel. Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet (CCOO) regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy “ütőképes válaszra” van szükség az elnyomással szemben.

A CCOO emellett hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége, az UGT viszont hétfőn készül döntést hozni a munkabeszüntetésről. Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.

Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.

Kiábrándultság és demokráciát ért hatalmas pusztítás

Kiábrándultságról és a demokráciát ért hatalmas pusztításról ír a spanyol sajtó hétfőn, értékelve az előző napi katalán függetlenségi népszavazást, amely a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollott.  A újságok címlapjaikon kivétel nélkül a szembenállásról, erőszakos eseményekről készült képekkel jelentek meg.

“Kiábrándultság. Nem hisszük, hogy lenne megfelelőbb szó a katalán társadalom nagyobb része lelkiállapotának leírására ezekben a percekben” – fogalmazott szerkesztőségi véleménycikkében a La Vanguardia című katalán országos napilap, amely szerint “nehezen kitörölhető” nyomot fognak hagyni a feszültséggel teli – a világot bejáró – jelenetek.

Az újság úgy vélte: a katalán vezetőknek soha nem kellett volna erőltetni az egyoldalú utat, a spanyol kormánynak viszont erőltetni kellett volna a párbeszédet, amely lehetővé tette volna az új konszenzust Katalóniával. “Tegnap nem volt méltó referendum Katalóniában, és ezt el kellett volna ismerniük a függetlenségi pártoknak” – írta, hangsúlyozva, hogy erős szakadást lát a katalán társadalomban, amely nagyon mély, a helyzet pedig nagyon súlyos.

A La Vanguardia megállapította: senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét, és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes. Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor nem lehet az önsajnálat csapdájában maradni, és azonnal el kell indulni a tárgyalás útján.

Az El País című baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írta: vasárnap hatalmas pusztítást okoztak a demokráciában, amit évekbe telik majd helyreállítani. Főbűnösöknek nevezte a katalán elnököt és a katalán parlament elnökét, akik elindították a folyamatot, “ami a katalánokat szembeállítja egymással, és Katalóniát Spanyolország többi részével”.

A lap megállapítása szerint ugyanakkor semmi sem igazolhatja Mariano Rajoy “passzivitását és hozzá nem értését”. A spanyol kormányfőnek most már meg kell tennie, amit sosem akart: hozzá kell járulnia az alkotmány felülvizsgálatához, és el kell fogadnia a szövetségi alapelveket, mint az autonómiarendszer alapját. Tisztáznia kell: igazán akarja-e és készen áll-e cselekedni azért, hogy az országnak és 17 autonóm közösségének legyen “jövőprojektje”, demokráciában és békés együttélésben.

Többen többször is tudtak szavazni?

Visszaélésekre adott lehetőséget a vasárnapi katalán népszavazáson, hogy a helyi kormány úgy döntött: bárki bármelyik működő szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát – állította hétfőn az ANTENA3 spanyol országos televíziócsatorna, amely több olyan embert megszólaltatott, akik többször is voksoltak a nap folyamán.

Telefonon nyilatkozott a televízió reggeli műsorában például egy madridi fiatalember, aki négy alkalommal szavazott vasárnap Barcelonában, mindannyiszor különböző szavazóhelyiségben. Mint mondta, a szavazást lebonyolító önkénteseknek fel sem tűnt, hogy mivel nem helyi lakos, nem szerepel a választói névjegyzékben, ezért nem is szavazhatna.

Minden egyes helyszínen fotót készített arról, ahogy épp bedobja voksát a szavazóurnába, azokat pedig közzétette az interneten. Többen is hasonlóan jártak el, a közösségi oldalakon számtalan hasonló fénykép kering.

A csatorna egyik riportere maga is tesztelte a rendszert. Filmen is megmutatta, hogy az első szavazóhelyiségben épp nem működött a mobiltelefonos applikáció, amellyel elméletileg a választói jogosultságát ellenőrizték volna, így az elmaradt, és ezért tudott két helyen is szavazni. A népszavazás szabályosságának felügyeletével megbízott, akadémikusokból álló, héttagú testület szerint újra ellenőrizni kell a szavazatokat.