Szép videót lőtt a Cassini a Szaturnusz gyűrűiről

 

A Szaturnusz látványos gyűrűsávjai figyelhetőek meg a Cassini szonda új videóján, amelyet augusztus 20-i merülésekor végzett. A mozgókép egyedülálló perspektívát kínál a gyűrűrendszer vizsgálatához.

A NASA veterán szondája nagy látószögű kamerájával 21 fotót készített négyperces merülése alatt a felhőtakaró tetejétől a legbelsőbb gyűrűkig, augusztus 20-án. Április vége óta 6,5 naponta végez el egy ilyen manővert missziójának Nagy finálé névre keresztelt zárószakaszában.

A NASA közleménye szerint a főgyűrűk teljes egészében megfigyelhetőek a képkockákon, de a kis látószög folytán rövidülésben látszanak. A perspektíva a napsütötte oldaluktól az árnyékos felé halad, ahol a napfény még éppen átszüremlik.

A Cassini látványos videója a Szaturnusz gyűrűiről. A fotókat augusztus 20-i merülése során készítette. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Űrtudományi Intézet)

A Cassini látványos videója a Szaturnusz gyűrűiről. A fotókat augusztus 20-i merülése során készítette. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Űrtudományi Intézet)

A nap érte oldalon a szürkés C-gyűrű nagyobbnak tűnik az előtérben, mivel közelebb van, mögötte a fényes B- és a haloványabb A-gyűrű látható a közöttük terpeszkedő Cassini-réssel. Könnyen kiszúrható az F-gyűrű is.

A Cassini-rés 4800 kilométeres hiátus az A- és B-gyűrű között. 1675-ben fedezte fel Giovanni Cassini, akiről a szondát is elnevezték.

A 3,2 milliárd dolláros Cassini-Huygens-misszió – a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség közös projektje – 1997 októberében indult és 2004 júliusában érkezett meg a szaturnuszi rendszerbe. A Huygens landolási egység 2005 januárjában szállt le a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon.

Az utóbbi bő 13 évben a szonda rengeteg csodás felvételt küldött haza az óriásbolygóról és sok-sok holdjáról, emellett olyan felfedezéseket tett, amelyek alapjaiban változtatják meg a kutatók ismereteit a Naprendszerről és az élet hordozásának lehetőségeiről benne.

A Szaturnusz gyűrűi. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Űrtudományi Intézet)

A Szaturnusz gyűrűi. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Űrtudományi Intézet)

Például a Cassini folyékony szénhidrogén-tengereket szúrt ki a Titánon, és vízpárát köpködő gejzíreket az Enkeladusz holdon. A kutatók megállapították, hogy ez a víz a hold jeges kérge alatt húzódó óceánból érkezik, ami talán képes lehet az általunk ismert élet hordozására.

A Cassinitől érkező információáradat azonban lassan elapad. A szonda üzemanyaga egyre fogy, ezért szeptember 15-én szándékosan bevezetik a Szaturnusz légkörébe, ahol megsemmisül, ezáltal nem szennyezi be a Titánt vagy az Enkeladuszt potenciális, földi mikrobákkal.