A magyar film megint szép lett...

A jászdózsai moziban nyikorogtak a faszékek.

Ahogy az ember lehajtotta őket, ahogy fészkelődött rajtuk, ahogy lábát a sorokat összefogó keskeny lécre helyezte. Néha olajos volt a padló is, ha jól rémlik. De arra is, hogy mindez egyáltalán nem számított. A Soós család feje és felesége nyaranta velem nyitotta ki a mozi ajtaját, én tártam szélesre az előtér ablakait, hogy a bezárt alig lélegző meleget végre felváltsa a hűvös, kora esti levegő mire megérkeznek a nézők. Szélsebesen rohangáltam a gépház és a kassza között, üzeneteket hoztam, vittem és közben megbabonázva néztem a az óriási filmtekercseket, ahogy Pali bácsi, az egykarú gépész befűzte a gépbe. Ahogy elkezdődött a vetítés én már lent kuporogtam a nézőtéren, mert a bűvölettől, amit mozinak hívunk – nem szabadulhattam.

Ha becsukom a szemem, tán még azokat a mozi plakátokat is látom, amiket legnagyobb könyörgésem ellenére sem kaphattam meg a mozis házaspár fiaitól, és tisztán emlékszem, hogy sok filmet néztem meg legalább négyszer-ötször. Mondjuk a Kengurut, a 70-es évek road movie-ját a fiatal és nagyon sármos Gálffi Lászlóval, a sírnivalóan szép Árvácskát Ranódy Lászlótól, Sándor Pál gyönyörű Herkulesfürdői emlékét és Bacsó “zongoráját a levegőben”.

Így kezdődött, és egyáltalán nem csoda, ha tizen évvel később ugyancsak megbűvölve keringtem-forogtam Bereményi Géza Eldorádó című filmjének forgatási helyszínein, az azóta átalakított Kéményseprő étteremben, a Dohány utcai omladozó Hungária Fürdőben és Teleki téri megidézett piacon.

A mozi számomra azóta is az a megunhatatlan, örök szélesvásznú mese, ami talán csak az olvasás élményével tud vetekedni.

Filmszemle – Magyar Filmhét

A’90-es évek elején óriási divatja volt jelen lenni a magyar filmek rendes évi mustráján, a Filmszemlén. Majd egy héten át egyik moziteremből ki, a másikba be vándoroltunk, szakmai és közönségtalálkozókon gyűltünk, beszélgettünk alkotókkal, színészekkel, a hajnal általában a büfében ért minket. Filmesek, újságírók, nézők találkoztak egymással, nagy alkotó nyüzsgésnek lehetett részese bárki a Kongresszusi Központban. A filmek telt házzal mentek, a jegyeket elkapkodták, a csilláron is lógtunk egy-egy jó mozi miatt. Néhány évvel később a szemle büdzséje egyre csak fogyott, míg támogatás hiányában végül teljesen el nem fogyott. Ezért volt külön öröm, hogy 2015-ben a Magyar Filmakadémia, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával újra elindulhatott a mustra, immáron új elvezéssel Magyar Filmhét néven. És a ’90-es évek csodája ha nem is ismétlődni, de újra megvalósulni látszik, azóta évről évre egyre színesebb programmal és egyre nagyobb közönségérdeklődés közepette.

Utóbbi ok pedig teljességgel érthető: egyre több és egyre több igazán jó magyar film születik. Olyan filmek, amelyeken nem a homlokunkat ráncoljuk értetlenkedve, hanem amelyek után vonakodva állunk fel a moziszélből. Mert az a mozi hosszú percekig odaszögezi az embert a székbe a vége főcím után. És mert bármilyen egyszerűen is hangzik: jó érzés újra jó magyar filmeket látni.

Idén rekordösszegű filmgyártási költségek várhatóak – a számok tükrében

A magyar filmgyártás átalakulásának köszönhetően az év második felében tovább erősödik a hazai filmgyártás, jelenleg is több nagy költségvetésű magyar és külföldi produkció készül Magyarországon, a közvetlen filmgyártási költések idén várhatóan meghaladják a 100 milliárd forintot. 2004 óta kis híján hússzorosára növekedett a filmipari szektor teljesítménye hazánkban.

Ez többek között a hazai filmipar, elsősorban a filmes szakemberek jó hírének, a filmipari infrastruktúrának, az ország kitűnő építészeti adottságainak és az Európai Bizottság által 2019-ig jóváhagyott magyar filmtámogatási rendszernek köszönhető, melynek alapja a 25%-os közvetett támogatás (filmszakmai adókedvezmény).

Számos országban működik hasonló filmtámogatási rendszer. Magyarországon európai szinten kiemelkedően magas a filmipari hozzájárulása a GDP-hez, 2014-ben ez 0,15 százalék, 2016-ban pedig már 0,25 százalék volt, és idén további növekedés várható. Az országnak egyértelműen megéri fenntartani a filmtámogatási rendszert, hiszen minden magyarországi filmes produkciónak nyújtott 1000 forintnyi adó-visszatérítés 1248 forintnyi adóbevételt generál, valamint 3240 forinttal növeli a GDP-t.

A magyar filmes sikerek egyik titka az átgondolt, hárompillérű filmtámogatási struktúra. A Magyar Nemzeti Filmalap fő profilja az egészestés, moziba szánt filmek támogatása, míg az NMHH Médiatanácsa a Magyar Média Mecenatúra program filmes ágában a nem egészestés, elsősorban televízióba szánt filmeket támogatja. E két közvetlen támogatási lehetőség mellett kiemelkedően vonzó a filmiparban a magyarországi közvetett támogatási szisztéma is.

Sunset, Valami Amerika 3., X,

Évről-évre több magyar és nemzetközi produkció készül hazánkban. A piaci felmérésekből kiszámított várható igények alapján a 2017-es évre a közvetett támogatási igényt 33 mrd Ft-ra becsülték tavaly a szakértők, így ez az összeg szerepel a Filmtörvényhez kapcsolódó kormányrendeletben. Az éves keret negyedévre bontott összege 8,25 mrd Ft, melyhez a „filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozására” a második negyedévre a kormányhatározat szerint 7,7 milliárd Ft a NAV általi kiegészítés.

A kiemelkedő költségvetésű magyar filmek mellett, mint például az Oscar-díjas Nemes Jeles László Sunset című új alkotása, Herendi Gábor sikersorozatának legújabb darabja, a Valami Amerika 3 és a Liza, a rókatündérrel berobbant Ujj Mészáros Károly X. című krimije, Krzysztof Zanussi ősszel nálunk forgatja magyar koprodukcióban készülő Éter című kosztümös filmjét, továbbá több világszerte várva várt nagyszabású film is Magyarországon készül.

A magyar filmek mellett 2017-ben Jennifer Lawrence, Jeol Edgarton és Jeremy Irons szereplésével hazánkban forgott a Red Sparrow című kém thriller, Jamie Dornan-nal, Ben Mendelsohnnal és Jamie Foxx-szal a Robin Hood, Dakota Fanning-gel, Daniel Brühl-lel és Luke Evans-szal az Alienist sorozat, valamint a Keira Knightley főszereplésével készülő életrajzi film a legendás francia írónőről, Colette-ről. A napokban kezdődött meg Mila Kunis és Kate McKinnon főszereplésével a Spy Who Dumped Me című akcióvígjáték forgatása.

Jól fogynak a jegyek

A jegyeladási statisztikák szerint, már tavaly több mozijegy fogyott el, mint ahányan Magyarországon élnek. A magyar mozik 2016-ban 14,62 millió nézőt vonzottak be filmkínálatukkal. Ez 12%-os növekedésnek felel meg 2015-höz képest, összesen 13,02 millió látogatót regisztráltak hazánkban. A nézőszámmal párhuzamosan – természetesen – a jegyárbevételek is nőttek: a bruttó összeg tavaly kis híján elérte a 20 milliárd forintot (19,8 milliárd), az előző esztendőhöz (17,5 milliárd forint) képest ez 13%-os emelkedés. A mozik is jobb kihasználtsággal működtek: az 502 ezres előadásszám alapján egy vetítés átlagosan 39 ezer forintos bevételt jelentett, míg 2015-ben ez bő négyezer forinttal kevesebb volt. Az átlag jegyár ugyanakkor csak minimálisan emelkedett: az egy évvel korábbi 1347 forintról mindössze tíz forinttal drágult 2016-ra.

A művészmozikban a látogatószám alapján magyar alkotás vitte a prímet: a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjas Saul fia 66 ezernél is több nézőt vonzott. Nemes Jeles László filmjét A lovasíjász (32 ezer) követte A kis kedvencek titkos élete (27 ezer) előtt. Az artmozi-besorolású filmszínházakban is egyre több a néző: tavaly 1,16 millióan váltottak belépőt ezekbe a mozikba, 45 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. De különösen akkor látványos az art mozik fejlődése, ha ismerjük a korábbi esztendők adatait is: 2013: 679 ezer, 2014: 871 ezer. Arányosan emelkedtek az art mozik bevételei is, tavaly 1,226 milliárd forintot könyvelhettek el (2013-ban 602 milliót, 2014-ben 840 milliót, 2015-ben 1,109 milliárdot).

Díjak, díjak és díjak

Talán nem szorul különösebb magyarázatra, hogy milyen ünnepet jelentett tavaly Nemes Jeles András Saul fia című alkotásáért kapott Oscar-díj vagy az idei Oscarunk Deák Kristóf Mindenki című filmjéért. A sort tovább bővítette Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje, amely a legrangosabb európai filmfesztivál fődíját, az Arany Medve-díjat és azóta számtalan sok más díjat hozott el. És itt kell megemlíteni Török Ferenc 1945 című moziját, amely legutóbb San Franciscóban a 37. San Francisco Zsidó Filmfesztivál „központi” filmjeként a legjobb film díját nyerte el – a bemutató után az 1500 fős publikum felállva tapsolta meg a filmet és az alkotókat.

Több min nyolcszáz fesztiválon szerepeltek és kétszáznál is több díjat kaptak azok a magyar filmek – köztük a Mindenki című rövidfilm is -, amelyek a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával készültek el.

Oscar nevezésünk

Az amerikai filmakadémia szabályzata szerint az idegen nyelvű film kategóriában minden ország egyet nevezhet a 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. között hazai moziforgalmazásban bemutatott alkotások közül. Ebben az időszakban mutatták be többek között Herendi Gábor Kincsem című romantikus kalandfilmjét, Mundruczó Kornél legújabb alkotását, a Jupiter holdját, valamint Török Ferenc 1945 című drámáját és Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét is.

A magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának héttagú grémiuma dönt szeptemberben – idén már 20 alkotásból választják ki a magyar jelöltet. A diák Oscar-díj jelöltje már megvan: Freund Ádám  Földiek című vizsgafilmje a kiválasztott, s talán Freund lesz az, aki Böszörményi Zsuzsa 1991-es diák Oscar-díja után (Egyszer volt, hol nem volt… című filmjéért kapta) újabb Oscarral gyarapítja a magyar film hírnevét. (Szeptember 22-én kiderül, a Földiek megduplázza-e a magyar diák-Oscar nyertesek számát.)

Készülő filmek: romantikus vámpírtörténet és Nyitva

A jövő évi filmeket már forgatják vagy hamarosan kezdik:  így például a Nagy Zsolt főszereplésével készül a 70-es évek Magyarországán játszódó romantikus vámpírtörténet, a Drakulics elvtárs, amely egy romantikus vámpírtörténetet mesél el. A Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága 449 millió forint támogatást szavazott meg az Isteni műszakkal feltűnt Bodzsár Márk mozifilmjének gyártására, a forgatás októberben kezdődik. A film jövő tavasszal kerül a mozikba.
Július óta forog Nagypál Orsi első nagyjátékfilmje Nyitva címmel, ami ugyancsak jövőre kerül a mozikba. A párkapcsolati dramedy a monogámia lehetetlenségéről, alternatíváiról és azok lehetetlenségéről szól.

 Ahol most dübörög a magyar film: Sziget

A Filmalap és a Sziget közös kezdeményezéseként indított vetítéssorozat harmadik alkalommal tűz műsorra magyar filmeket a szerdán kezdődő fesztiválon. A légkondicionált #CinemaHungary – #MoziASziget sátorban átható lesz többek között Testről és lélekről című film, a Kincsem, az 1945 című történelmi dráma és a legfrissebbek közül a Brazilok című vígjáték is. Idén először a Filmarchívum kincseiből is mutatnak be válogatást, többek között levetítik a felújított és digitalizált Körhintát, a Kopaszkutya című filmszatírát az 1980-as évekből, a Moszkva teret, de megnézhetik az érdeklődők az egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmet, a Macskafogót is. z idei év újdonságaként a Papageno színpad Cineconcert sorozatában Darvas Ferenc élő zongorakíséretével három magyar némafilm is műsoron lesz: Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje, az Oscar-díjas Kertész Mihály rendezésében 1914-ben készült A tolonc, Janovics Jenő Az utolsó éjszaka című 1917-es alkotása és Korda Sándor Az Aranyember című klasszikusa 1918-ból.

 (A cikk megírásához felhasznált források: mnf.hu; nmhh.hu)