Mesterséges hűsölőkkel segítenének a pandákon

 

Az erdőkben létesített mesterséges, hűvös menedékek hálózata segíthet Kína sérülékeny óriáspandáinak, miközben a klímaváltozás kihalással fenyegeti őket.

Az élőhelyek hőmérsékletét és a medvék megoszlását érintő új, a Tibeti-fennsík kínai pereme mentén, hat hegységről begyűjtött adatok megerősítik, amit a klímamodellek már egy ideje sejtetnek: a pandák túlélésükért küzdenek, miközben természetes közegük egyre melegebbé válik.

A kutatók kiderítették, hogy a pandák élőhelyén 332-ről 4482 négyzetkilométerre nőtt bő 40 év alatt azoknak a területeknek a nagysága, amelyek a napi 30 Celsius-fokkal potenciális hőstressznek vannak kitéve. A szerzők szerint a korábbi tanulmányok során kiderült, hogy a 25 fokot viselik el még hőstressz nélkül a pandák, mivel a hűvös hegyvidéki éghajlathoz adaptálódtak.

Az állandóan meleg környezet kiszáradást és anyagcsere-problémákat idézhet elő az állatoknál, emellett befolyásolhatja szaporodásukat és bocsaik egészségét. Ahhoz, hogy megszabaduljanak a hőtől, hűvösebb hegyi területekre kell vonulniuk, ami megnehezíti a táplálékszerzést.

Az élelmükül szolgáló bambuszt is érintheti a melegedés, de a kutatók egyelőre nem biztosak benne, hogy milyen formában. Míg fennáll a kockázata, hogy a bambusz tömegesen kipusztul, az is elképzelhető, hogy szívósabbá válik.

Vadon élő óriáspanda Csinlingben. (Fotó: AFP)

Vadon élő óriáspanda Csinlingben. (Fotó: AFP)

A mesterséges mikroélőhelyek legalább rövidtávon megvédhetik a pandákat ezektől a hőmérséklettel összefüggésbe hozható problémáktól. Az építmények előnyt kovácsolnának az egyes erdőfoltok természetes jellegzetességeiből, hogy megvédjék az állatokat a naptól, és növeljék a hűvösebb pihenőhelyek számát és kényelmét.

Például, szűk bejáratuk lenne, ami kiszorítja a meleget, a belső kamra pedig nyugalmat kínálna a felnőtteknek és bocsoknak. Eme utóbbiak kifejezetten hajlamosak a megbetegedésre extrém hőmérsékletek esetén.

Úgy hiszik, több fa és bambusz elültetése a kiválasztott területeken kiegészítő élelemmel és árnyékos lombozattal is ellátná a medvéket. Az élőhelyük körül több ilyen oázis létrehozása azt is lehetővé tenné, hogy a nagyobb lakókörzetet könnyebben bejárják.

A vándorlás különösképpen fontos Calum Brown, német kutató szerint, mivel a fajnak élőhelyek töredezett foltjain kell boldogulni, az egyedszám pedig alacsony, a genetikai sokféleség elveszítésének hiánya, illetve a rugalmatlanság fenyegeti őket.

A kutatásról a Biological Conservation folyóirat számolt be.