Élve temették el az üzletasszonyt, a holttestre egy kutya talált rá

 

Állítólag tízmilliós tartozás miatt öltek meg egy gazdag üzletasszonyt Újlengyel határában. Az áldozatot élve temették el egy erdős területen, vagyis a tettesnek különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért kell majd felelnie. A gyanúsítottról azt írták, hogy egy volt rendőr. A férfi mindent tagad, a kiszivárgott információk szerint több bizonyíték is cáfolja a vallomását. A holttestet Szevi, a pásztorkutya találta meg.

Szevit, a francia pásztorkutyát vetették be a múlt héten, hogy megtalálja az Újhartyán mellett meggyilkolt és elásott nő holttestét. A kutyának párját ritkító képességei vannak, nincs olyan műszaki eszköz, beleértve a több tíz millió forintos talajradart is, ami akár csak megközelíthetné a hatékonyságát.

Tagad a volt rendőr

A gyilkosság részleteiről a rendőrség egyelőre nem nyilatkozik, a gyanúsított pedig mindent tagad. Az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság közleményéből annyit lehet tudni, hogy Dunaharasztiban találkozót beszélt meg az áldozattal. A nő átült a férfi autójába, áthajtottak Újlegyenelen, majd a falut elhagyva befordultak egy erdős területre. A férfi kirángatta a nőt az autóból, többször megütötte, fojtogatta, majd legalább hatszor megszúrta, a hasán, a hátán és a nyakán. A halottnak vélt áldozatot valahol a fák tövében elásta.

Az Újlengyel és Újhartyán közötti erdős rész több száz hektár. A talajradar viszont csak azt az egy-két négyzetmétert szondázza, ami felett éppen áttolják. Ráadásul a szerkezet nem kimondottan alkalmas arra, hogy bokrok és cserjék között tologassák. Egy ilyen terepen csak a holttest-kereső kutyák boldogulnak.

Szevi, bár elsőre talán furcsán hangzik, nem rendőrkutya. Civil, akárcsak a gazdája, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetője.

Ám a világ legjobbjai közé tartoznak.

A Kékfény forgatásának idején a szolgálat épp az Abu-Dhabi rendőrség kutyás különítményének tartott képzést: az arab rendőrök 8000 kilométert utaztak, hogy részt vehessenek rajta. A feladat kutyás mentés, vaksötétben: így szoktatják rá az állatokat, hogy az orrukat és a fülüket használják a szemük helyett. A szolgálatnál szinte minden feladatra képeznek kutyákat, holttest keresésre azonban csak kevesen alkalmasak.

Szevi nem éppen barátságos jószág, az emberek a gazdán kívül persze – nem érdeklik. Viszont kitartó és kiváló a szaglása. Mindez együtt teszi alkalmassá a speciális feladatra.

A proszektúráról kapott tárgyakkal gyakorolnak

Balázs László,  a kutya gazdája elmondta: a proszektúrákról kapnak olyan szaganyaggal átitatott tárgyakat, melyeket kutyás képzéseknél tudnak használni.

A csali emberi orr számára teljesen szagtalan. A holttestet kereső kutyák azonban akár néhány molekulát is képesek érzékelni, ha feléjük fújja a szél. A kutyákat éveken át képzik, hogy csak az emberi holttestek speciális szagát keressék – más feladatra nem is használják őket.

Szevit úgy 30 méterre a csalitól engedi el a gazdája. A kutya úgy fut az cél felé, mintha dróton húznák: a keresés alig 5 másodpercig tartott. Jöhet a megérdemelt jutalomfalat. Bár a csali mindössze annyi szaganyagot tartalmazott, amit egy sok-sok éve a földben lévő holttest bocsájt ki, ez a távolság nem jelentett kihívást a kutyának. Ennél sokkal nehezebb feladatokra is képes.

Balázs László elmeséli: kutyájával 8 évvel korábbi gyilkosság áldozatára is bukkantak már.

kekfeny_ujlengyel2_170515

„Itt a kutya már nem is testet jelezte, hanem a személy fölött kinőtt bokrokat és cserjéket, hiszen azok is abból a földből táplálkoznak és magukba szívták a szagot mely erősebb volt, mint magának a földnek a szaga. Ez nekünk is jó tapasztalat volt, azóta már úgy tréningezzük a kutyusokat, hogy különböző pici növényeket termesztünk az ebből a szaganyagból táplálkozó földben, azokat utána kivesszük, elszórjuk,  így azokat is tudják jelezni” – mesélte.

A következő feladat már nehezebb: a kiképző egy parti uszadékfa alá rejti a csalit és jóval messzebbről, úgy 150 méterről indítja a kutyát. Szevi boldogan veti bele magát az újabb játékba – hiszen a keresés számára játék. A holttest a legkevésbé sem érdekli, a jutalomfalatért dolgozik. Ezúttal jóval tovább, majdnem egy percig is eltart, míg a kutya megtalálja a célt. Nagyon nehéz úgy elrejteni egy holttestet, hogy a kutya ne tudja kiszagolni, még az sem akadály, ha bebetonozzák.

„Nekünk igazából a betonozás még segíthet is, mert ha valakit bebetonoznak, akkor ahogy az szárad, szívja ki a nedvességet.  Ha van lehetősége a betonnak érintkezni a holttesttel, akkor az egész szaganyagot fölfelé szívja, és az a kutyának nem túl bonyolult feladat” – magyarázta Balázs László.

Információk a gyilkosságról

Nem tudni, hogy az újhartyáni gyilkosság helyszínén Szevinek pontosan mekkora területet kellett átnéznie, hiszen az ügy részleteiről Balázs László nem beszélhetett. Az azonban biztos, hogy a nyomozók valahogy be tudták határolni a területet.

Az áldozat önként szállt be a gyanúsított autójába, tehát valószínűleg nála volt a mobiltelefonja. Elképzelhető, hogy a telefon mozgása alapján azonosították be a helyszínt. De az is lehet, hogy felvette egy térfigyelő kamera a férfi autóját, miközben áthaladt Újlengyelen. Ehhez hasonló ügyekben ezek a tipikus nyomozati módszerek, amelyekkel valószínűleg a gyanúsított is tisztában volt, ugyanis sajtóhírek szerint a férfi rendőr volt, 10 évvel ezelőtt szerelt le.

Szintén a sajtóból derült ki, hogy a férfi leszerelése után húsipari vállalkozásba kezdett, és üzleti kapcsolatban állt az áldozattal. A nő ex-férje állítólag az egyik legnagyobb hazai üzletlánc vezetőségi tagja. A hírek szerint a gyanúsított 10-12 millió forinttal tartozott az áldozatnak és ezért ölhette meg.

Még élt, mikor eltemették

Azt azonban pontosan tudni lehet, hogyan halt meg az áldozat. A gyilkos, miután fojtogatta és a leszúrta, valószínűleg azt hitte, hogy végzett vele. Csakhogy, amikor eltemette, a nő még élt.

Balogh Sándor patológus bő 30 évig dolgozott igazságügyi patológusként, áldozatok ezreit vizsgálta a pályafutása alatt, köztük számos élve eltemetett embert is. A tettesek elmondása szerint általában azt hitték, hogy az áldozat már halott – vélhetően az újhartyáni ügyben is ez történt.

A szakértő szerint az élve temetés akkora sokkot okoz az ember szervezetben, hogy még a legsúlyosabb sérültek is magukhoz térhetnek a föld alatt.

„Nem feltétlenül mozgásszerű dolgokról van szó, hanem a szervezetet megterhelő állapotról, ami az élet intaktsága miatt bekövetkezik és ami átmeneti eszméletre térésekhez is vezethet” – magyarázta a szakember.

Azt, hogy valakit élve temettek el, a szakértők gyakorlatilag mindig meg tudják állapítani a nyomokból, így például a köröm alatti koszból, vagy – amennyiben koporsóban van – szálkából.

A halálhoz végül vagy fulladás vezet, vagy a sokk miatt bekövetkező szívroham, esetleg agyvérzés.

Valószínűleg előre kitervelte

Nem tudni, hogy az újhartyányi gyilkos készült-e rá, hogy végez az áldozattal.

Az mindenesetre előre elterveltségre utal, hogy volt nála eszköz, amivel kiásta a sírgödröt. A tettesek sokszor próbálkoznak különböző vegyi anyagokkal, például hipóval elfedni a bomló test szagát. Ez valóban megzavarhatja a kutyát, ennek ellenére szinte biztos lebukáshoz vezet – mondta Balázs László.

„Természetesen vannak olyan vegyi anyagok, amikhez nem engedem oda a kutyát, mert tudom, hogy mérgező ránézve. Ha ezt elég nagy területen tudják szétszórni és mi is észrevesszük, akkor az értelemszerűen egy kutyát kizáró tényező, de gyanússá teszi a helyszínt, hogy ha egy erdő közepén valaki ezzel próbálkozik” – fogalmazott.

Ha minden feltételezés igaznak bizonyul, tehát hogy a gyilkossággal gyanúsított férfi előre kitervelten, anyagi okok miatt, ráadásul az élve temetés miatt különös kegyetlenséggel ölt, akkor szinte biztos, hogy életfogytiglani börtönbüntetést kap.