Hat ok, amiért szükség van a nemzeti konzultációra

 

Brüsszelben a jövőnket meghatározó, komoly veszélyeket rejtő terveket kovácsolnak. Ezek a tervek óriási vitákat robbantottak ki, ugyanis megvalósulásuk súlyos következménnyel járna Magyarországra nézve. Nem mindegy, hogy ezek a viták miképpen végződnek, ezért Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy határozottan, aktívan és konstruktívan vesz részt bennük.

Az Európai Bizottság Magyarország kormányát Európa-ellenesnek minősítette. Ez tévedés vagy rosszindulatú politikai támadás. Magyarország Európa pártján áll, egy erős Európáért dolgozik, és azért akarja megreformálni a brüsszeli politikát, hogy Európa továbbra is a világ legjobb helye maradhasson. Európának fel kell számolnia a terrorizmust, vissza kell szereznie a biztonságot, újra versenyképessé kell válnia a világgazdaságban. Közös kül- és biztonságpolitikával békét és stabilitást kell adnia a bennünket körülvevő térségeknek, például Ukrajnának és a Balkánnak.

Magyarország Kormánya – figyelembe véve hazánk népességének, területének és gazdasági erejének súlyát – tisztában van az előttünk álló időszak nehézségével és az érdekérvényesítés korlátaival is. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a magyar emberek támogatását, kiállását kéri ezekhez a sorsdöntő brüsszeli vitákhoz. Ezzel a céllal indították meg a nemzeti konzultációt, amely bevonja a magyarokat ebbe a folyamatba.

A magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! címmel meghirdetett nemzeti konzultációjának kérdőíve Budapesten 2017. április 3-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! címmel meghirdetett nemzeti konzultációjának kérdőíve Budapesten 2017. április 3-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Európai Bizottság nemrég állásfoglalást tett közzé a nemzeti konzultációról. A kormány üdvözli, és fontosnak tartja, hogy a brüsszeli testület is kifejti a véleményét az egyes kérdésekről. Azonban az állásfoglalás messzemenőkig félrevezető, mert alapvető tényeket hallgat el, vagy ferdít el.

1. Rezsiköltségek

Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a piaci liberalizáció az energiaszektorban alacsonyabb árakhoz vezet. Ezzel szemben az uniós országokban 2010 és 2015 között átlagosan 20 százalékkal nőtt az áram ára, a gázárak pedig 25 százalékkal emelkedtek. Azért kell megvédenünk a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük az ilyen brutális áremelkedéseket.

Az európai áram- és gázpiacot a nagy multinacionális vállalatok dominálják. Ennek következtében a lakosság kiszolgáltatott az áremelésekkel szemben. Így volt ez Magyarországon is, hiszen a baloldali kormányzás alatt háromszorosára nőtt a gáz ára, és kétszeresére az áramé. A jelenlegi kormány azért döntött korábban a rezsicsökkentésről, hogy megvédje a magyar fogyasztókat, és mérsékelje terheiket. Fontos fegyvertény, hogy az elmúlt években negyedével csökkent a lakossági áram és gáz ára.

2. A bevándorlók betelepítése

Az Európai Bizottság maga is elismeri, hogy első körben 1300 bevándorlót akar Magyarországra telepíteni. Állásfoglalásában azonban hallgat arról, hogy létezik egy felső létszámküszöb nélküli javaslat is a bevándorlók elosztására. Nem engedhetjük, hogy mások döntsék el helyettünk, hogy kivel éljünk együtt.

Rendőrök feltartóztatják a Horgos-Szeged vasútvonalon Szeged-Kecskés közelében azokat a migránsokat, akik elhagyták a röszkei gyűjtőpontot 2015. szeptember 8-án délután. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Rendőrök feltartóztatják a Horgos-Szeged vasútvonalon Szeged-Kecskés közelében azokat a migránsokat, akik elhagyták a röszkei gyűjtőpontot 2015. szeptember 8-án délután.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A magyar kormány a migrációs válság kezdete óta azon az állásponton van, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás jelentős biztonsági kockázatokat jelent Európa és Magyarország számára. Jól érzékelteti a válság súlyosságát, hogy az elmúlt két évben az Európai Unió határvédelmi ügynöksége szerint több mint 2,3 millió illegális határátlépés történt az Európai Unió külső határain. Az ellenőrizetlen bevándorlás jelentősen növelte a terrorveszélyt szerte Európában. A több országban végrehajtott terrortámadások több száz áldozatot követeltek.

3. Bevándorlást segítő nemzetközi szervezetek

A kormány az Európai Bizottság támadásai ellenére is fel fog lépni a migránsbiznisz ellen. Nem fogadhatjuk el, hogy külföldről pénzelt aktivistacsoportok pereket indítsanak Magyarország ellen, kihasználva az elhibázott uniós szabályozást. Ennek költségeit ugyanis a magyar adófizetőknek kellene kifizetniük.

Magyarországon is számos olyan aktivistacsoport tevékenykedik, amely külföldről kapja támogatásai túlnyomó részét. Ezek a szervezetek folyamatosan támadják a határvédelmi erőfeszítéseket. Közülük többen kiadványokkal és szórólapokkal segítik a migránsokat, felhívva a figyelmet az uniós jogi kiskapukra.

Az említett szervezetek között van olyan, amelyik két bangladesi migráns nevében feljelentette Magyarországot az európai emberi jogi bíróságon. Arra hivatkoztak, hogy a tranzitzónában nem megfelelőek a körülmények. Ennek következtében a strasbourgi bíróság elmarasztalta a magyar államot, így a magyar adófizetőknek 6 millió forint kártérítést kell fizetniük a két illegális bevándorlónak, akikről már azt sem tudni, hogy hol tartózkodnak. Az a magát jogvédőnek nevező szervezet, amelyik feljelentette Magyarországot, közel 3 millió forintot keresett perköltség címen.

4. A külföldről pénzelt aktivistacsoportok átláthatósága

Számos országban küzdenek a külföldi befolyásszerzési kísérletek ellen. A magyar kormány is nagyobb átláthatóságot szeretne a külföldről támogatott aktivisták ügyében. Az Európai Bizottság állásfoglalásában nem szerepel, de az Európai Parlamentben is létezik egy átláthatóság növelését célzó javaslat. Ennek alapján az NGO-knak részletesen közzé kellene tenniük támogatási összegeiket és éves jelentéseiket.

Orbán Viktor miniszterelnök beszél az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló plenáris vitáján Strasbourgban 2015. május 19-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök beszél az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló plenáris vitáján Strasbourgban 2015. május 19-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A külföldről finanszírozott csoportok esetében fennáll a veszélye, hogy idegen állami vagy magánérdekek mentén kívánják befolyásolni a kormányzati döntéseket és a választások kimenetelét. Magyarországon is számos olyan aktivistacsoport tevékenykedik, amely túlnyomórészt külföldről kapja a támogatást, átláthatatlan módon.

Számos jól működő nemzetközi gyakorlat létezik a külföldi befolyásszerzés elleni védekezésre, és a nagyobb átláthatóság biztosítására. Az Egyesült Államokban évtizedek óta hatályban van a FARA-törvény, amely alapján az úgynevezett külföldi ügynököknek regisztrálniuk kell magukat. Tevékenységükről be is kell számolniuk a hatóságok felé.

5. A foglalkoztatáspolitika hazai kézben tartása

Az Európai Bizottság az elmúlt években számos alkalommal támadta a magyar munkahelyteremtő intézkedéseket, így többek között a közfoglalkoztatási programot, amely 200 ezer honfitársunknak biztosít munkát. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a foglalkoztatáspolitika meghatározásának joga hazai kézben maradjon. Magyarország az elmúlt években a saját útját járta.

A magyar foglalkoztatáspolitikában az elmúlt évek közös erőfeszítései komoly eredményeket hoztak: 12-ről 4,5 százalékra csökkent a munkanélküliség, és 700 ezerrel többen dolgoznak 2010-hez képest. Az Európai Bizottság az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban számos alkalommal bírálta a magyar munkahelyteremtő intézkedéseket, mindenekelőtt a közfoglalkoztatási programot. Ez a program azért kulcsfontosságú Magyarországon, mert közel 200 ezer olyan honfitársunknak biztosít munkát, akik egyébként segélyre szorulnának.

Az Európai Bizottság támadta a Munkahelyvédelmi Akciót is, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb hazai munkahelymegtartó, illetve munkahelyteremtő program. Jelenleg is mintegy 900 ezer ember foglalkoztatását segíti. A hátrányos helyzetű – tartósan munkanélküli, 55 év feletti, 25 év alatti stb. – csoportok foglalkoztatásához nélkülözhetetlen a program.

6. Az adópolitika hazai kézben tartása

A kormány az adópolitika terén is fellép az ellen, hogy Brüsszel túlterjeszkedjen hatáskörein. Az Európai Bizottság kifogást emelt az internetáfa csökkentése ügyében, és csak 2015-ben háromszor függesztett fel adózással kapcsolatos kormányzati intézkedést. A társasági adó hazai csökkentését is keményen bírálták. Ezek a támadások csak megerősítették a kormány azon szándékát, hogy hazai kézben tartsa az adópolitikát.

Az adócsökkentés a magyar gazdaságpolitika fő pillére. Ezért csökkent jelentősen a személyi jövedelemadó kulcsa, és ezért csökkent idén januárban 9 százalékra a társasági adó, amely így már a legalacsonyabb egész Európában. Idén év elején a munkaadói adók is csökkentek 5 százalékponttal. Ezek az adócsökkentések azért kulcsfontosságúak, mert ezek teszik lehetővé a béremeléseket.