Nyílászárócsere, hőszigetelés vagy gépészeti korszerűsítés?

19 százalékkal több hőenergiát fogyasztanak a hazai lakások az uniós átlaghoz képest. A hazai lakásállomány nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek; a lakásállomány közel kétharmadát kitevő, közel 3 millió családi házból 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik szigeteléssel. Hogyan lehetne ésszerűen spórolni a fűtési költségekkel? A többi közt erre a kérdésre keresték a választ az M1 Ma reggel című műsorában.

A lakossági ingatlanoknál sok paraméter befolyásolja az energiafogyasztást a fogyasztói magatartástól kezdve az épületek hőszigetelésén át a fűtési rendszer állapotáig – mondta Nádas Krisztián épületenergetikai mérnök.

Kérdésre válaszolva elmondta: az energetikai tanúsítvány egy jogszabályban meghatározott metódus, ami elvileg egy becsült éves fogyasztást mutat. ennek a módszernek vannak jelentős hibái, de egy jó közelítésnek felfogható: egy „A+”-os ingatlan energetikai szempontból nyilvánvalóan jobb lesz, mint egy „H” vagy „G” osztályú.

Ami a hazai lakásállomány elöregedettségét illeti, messze vagyunk az ideális helyzettől – jegyezte meg a szakember, aki szerint elsősorban a régi nyílászáróknak, a hőszigeteletlen falazatok és az elöregedett fűtési rendszereknek köszönhető. Ezeken lehet segíteni. Ilyenkor nem az a kérdés, hogyan, hanem az, melyik éri meg a legjobban, melyik térül meg a leggyorsabban – mutatott rá.

Ha a fogyasztó nem tud egy komplex felújítást finanszírozni, érdemes összehasonlítani a lehetséges variációkat. Egy nyílászárócsere megtérülési ideje például hosszú a hőszigeteléshez vagy a gépészeti korszerűsítéshez képest – vetette fel példaként.