Elevenszülés bizonyítékára leltek egy tengeri hüllő kövületében

Kína délnyugati részén igen ritka kövületet találtak, méghozzá egy vemhes, hosszú nyakú tengeri hüllőét. Az őslény több millió évvel a dinoszauruszok kora előtt élt, a benne fejlődő embrió elevenszülésre utal.

A keddi bejelentésen a kutatók elmondták, a 245 millió éve, a triász időszakban élt szokatlan, halfogyasztó Dinocephalosaurus kövülete módosítja ismereteinket a gerincesek szaporítórendszerének evolúciójáról.

Az emlősök és néhány hüllő – köztük bizonyos kígyók és gyíkok – elevenszülők. A Dinocephalosaurus az első tagja az archosauromorpha néven ismert, tág gerinces csoportnak – ez felöleli a madarakat, krokodilféléket, dinoszauruszokat és kihalt repülő hüllőket, ezek mind tojásokat raknak-, amelyről ismeretes, hogy ilyen módon adott életet utódainak – idézte a Reuters Csün Liut, a Hofeji Egyetem paleontológusát.

Testméretéhez viszonyítva az egyik leghosszabb nyaka volt az állatvilágban. A Jünnan tartományban feltárt Dinocephalosaurus testhossza körülbelül 4 méter, ebből karcsú nyaka mintegy 1,7 métert tett ki. Evezőszerű úszólába, apró feje, fogakkal – beleértve két nagy szemfogat – teli szája volt, ami tökéletes a halak elfogására. Testfelépítése hasonlított a plesiosauruséra, bár nem állt vele szoros rokoni kapcsolatban.

Vemhes Dinocephalosaurus halakra vadászik a Nature által közreadott koncepciórajzon. (Fotó: AFP)

Vemhes Dinocephalosaurus halakra vadászik a Nature által közreadott koncepciórajzon. (Fotó: AFP)

A tojásrakás kiküszöbölése a szakemberek szerint előnyökkel járt a Dinocephalosaurusnak. Jelzi, hogy teljes egészében vízi életmódot folytatott, nem kellett elhagynia az óceánt tojások lerakásához, mint a tengeri teknősöknek, ezáltal tojásai vagy éppen kikelt utódai nem váltak a szárazföldi ragadozók martalékául.

Gyomortartalma több, épen maradt állati kövületet hordoz, például egész halakat.

Sok tényező utal rá, hogy a mintegy félméteres embrió a nőstény utódja, nem pedig reggelije volt. Liu elmondása szerint összegömbölyödött pozícióban találták meg, ami tipikus a gerincesek embrióinál, emellett az anya testéhez viszonyítva előrefelé néz, míg a lenyelt állatok feje általában hátrafelé nyúlik, hiszen a ragadozó a fejet célozza lenyeléskor, mert úgy egyszerűbb leszuszakolni a zsákmányt torkán.

A kutatás másik szakembere, Chris Organ megjegyezte, míg bizonyos hüllőknél, például a krokodiloknál, az utódok nemét a fészek hőmérséklete határozza meg, a Dinocephalosaurusnál genetikailag dőlt el ez a kérdés, csakúgy, mint az emlősöknél és a madaraknál.

A vizsgálatról a Nature Communications folyóirat számolt be.