Huszonöt éve ezen a napon végezte el Szabó Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika akkori igazgatója az első magyarországi szívátültetést a 29 éves Schwartz Sándoron. A klinikán megjelent szakma képviselői az évforduló alkalmából összegezték a történelmi siker óta végbement fejlődést és a következő időszakra vonatkozó terveket.
Ez az évforduló reményt ad a szívre váróknak, ugyanakkor elismerés azoknak, akik azon dolgoznak, hogy ilyen jelentős sikereket tudjanak elérni a szívgyógyászatban – hangsúlyozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója az első magyarországi szívátültetés helyszínén.
Az első sikeres hazai műtét után két héttel szintén szívátültetést végeztek a klinikán, akkor Koncz Antal kapott új szervet, aki három évvel ezelőtt újabb szívműtéten esett át, ő a második szívvel él – tette hozzá.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Azóta 412 szívátültetés volt a klinikán, ez körülbelül 90 százaléka a hazai szívtranszplantációknak, a többit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végezték el, főként gyermekeken.
Schwartz Sándor, aki először kapott új szívet Magyarországon, azt mondta, nem bánta meg, hogy akkor vállalkozott a műtétre, azóta tudja, hogy az új szív új lehetőség az életre. Kitartást kívánt azoknak, akik új szívre várnak, “nem kell csüggedni, el fog jönni az ő idejük is” – fogalmazott meghatottságtól elcsukló hangon.
Az első sikeres hazai szívátültetést Szabó Zoltán szívsebész és csapata hajtotta végre
A transzplantációra 1987-től készültek, mélyreható tanulmányokat végeztek, gyakoroltak holttesteken, kutyákon, hetente találkoztak konzultációra. 1992. január 3-án, éppen egy bankban járt, amikor megszólalt a csipogója (akkor még nem voltak mobiltelefonok), mert egy agysérülést szenvedett donor szíve vált elérhetővé. Az első szívátültetést a súlyos és többszörös szívbetegséggel született, 28 éves Schwartz Sándoron végezték el. Szabó professzor 97 százalék esélyt adott a műtét sikerére mielőtt a 128 perces beavatkozás során kiemelte betegéből a 3700 grammos, szinte már működésképtelen szívet, s beültette a helyére a kómában lévő, 24 éves fiatalember szívét. “Barnard boldogan kiáltott fel, mikor a nyitott mellkasban megindult az új szív. Azóta is minden szívsebész ezt érzi, csoda történik a szemük előtt. Belém égett az a pillanat, amikor a műtőben, a síri csendben az első ütésre vártunk. És akkor a szív megdobbant…” – idézte fel Szabó Zoltán egyik nyilatkozatában a műtét utáni csodálatos pillanatot. A beültetett szív azóta is működik új “otthonában”. Schwartz Sándor megnősült, és bár egészsége nem kifogástalan, feleségével négy gyermeket neveltek fel. Legfiatalabb fia, a műtétet végző professzor emlékére, a Zoltán keresztnevet kapta. Az első hazai szívátültetést vezető Szabó Zoltán Széchenyi-díjas szívsebész 2015. december 6-án, 86 éves korában halt meg.
Schwartz Sándor, aki huszonöt éve az első sikeres magyarországi szívtranszplantáción áteső betegként kapott új szívet, részt vesz a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán az évfordulón tartott sajtótájékoztatón 2017. január 3-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Európában ezüstérem, a világon az első tízben
Az elmúlt öt év nagy változást hozott a szívtranszplantáció területén – hangsúlyozta a professzor -, hiszen létrehozták az új transzplantációs intenzív osztályt, Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz és megkezdődött a nemzetközi szintű műszívprogram. (Az Eurotransplant egy 8 tagállamból álló nemzetközi szervezet, melynek fő célja a transzplantáció nemzetközi koordinációja.)
A fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt öt évben több szívátültetést végeztek a klinikán, mint az előző húsz évben, tavaly 51 ilyen beavatkozást hajtottak végre, ezzel a szívklinika az európai centrumok rangsorában a második helyet foglalja el, világviszonylatban pedig az első tíz közé került.
Schwartz Sándor (jobbra), az első, Koncz Antal (balra) pedig a második újszíves. MTI Fotó
Minden donorszívet megpróbálnak hasznosítani, december 28-án például három, január 2-án pedig két szívátültetést végeztek el. A professzor megemlítette, hogy a műtétek csaknem felét vér nélkül végzik, vagyis a beavatkozások során a beteg idegen vért nem kap.
Merkely Béla beszélt arról is, szeretnék a várólistára kerülést gyorsítani, az utánkövetést javítani és ehhez egy új szívtranszplantációs osztályt létrehozni.
Kampányt indítanak, hogy minél többen jelentkezzenek átültetésre
Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg ezen a listán, és 47 százalékuk kapott új szívet. A várólistás betegek halálozási aránya 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi adatoknak.
Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Annak érdekében, hogy minél több rászoruló kerüljön fel az szívátültetésre várók listájára 2017-ben országjáró, felvilágosító kampányt indítanak – emelte ki a professzor.
Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója elmondta, hogy 692 új beteg került fel tavaly a transzplantációs várólistára, az elmúlt évben három olyan donor volt, aki egy év alatti, a legidősebb 65 éves volt. Az igazgató az adatokat ismertetve kifejtette, hogy tavaly Magyarországon 587 donorszervet távolítottak el, ebből 60 szívkivétel történt. Az elmúlt évben 504 szervátültetést végeztek Magyarországon.
A kormány megad minden támogatást a továbbiakban is
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár köszöntőjében azt mondta, a kormány nagymértékben elismeri az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egységét, ezért dolgozták ki az orvosképzés fejlesztési stratégiáját. A programra a kormány 150 milliárd forintot szán. Az intézmény méltán lehet büszke sikereire – tette hozzá az államtitkár.
Schwartz Sándor, aki huszonöt éve, az első sikeres magyarországi szívtranszplantáción áteső betegként kapott új szívet (b) Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke (k) és Palkovics László oktatásért felelős államtitkár társaságában részt vesz a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán az évfordulón tartott sajtótájékoztatón 2017. január 3-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár pedig kifejtette, hogy Magyarországon 300 ezer szívelégtelenséggel élő beteget kezelnek, és néhány százra tehető azok száma, akiknek a szívátültetés az egyetlen reális esély. Ezért is volt jelentős lépés, amikor Magyarország 2012-ben csatlakozott az Eurotransplanthoz, hiszen ezzel nőtt a szívátültetések esélye.
Megkezdődhettek a tüdőátültetések is hazánkban
A helyettes államtitkár megemlítette azt is, hogy a kormány a városmajori klinikának 800 millió forint támogatást nyújtott, további 900 millió forintot fordított arra, hogy lehetővé vált tavaly december óta a magyarországi tüdőtranszplantáció. Eddig a régióban ugyanis Bécsben végezték el ezeket a műtéteket, tavaly óta viszont erre már Magyarországon is van lehetőség.
(Borítókép: Szakács László állandó felügyelet alatt áll az intenzív szobában. Budapest, 1994. február 25.MTI Fotó: T. Asztalos Zoltán)