A kéziszerszámok mellett már több csúcstechnikának számító műszer is segíti régészek munkáját. A legújabb módszerekkel egyetlen kapavágás nélkül is fel tudják térképezni a föld mélyét.
Néhány évtizeddel ezelőtt még megállta a helyét az állítás, hogy a régészet nem igényel komoly eszköz- és műszerparkot.
A munkagépek eltakarították a múlt kutatásában lényegtelen felső réteget, az ásatáson résztvevő régész pedig ásóval, kalapáccsal, vésővel és ecsettel a földet bolygatva megtalálta azt, ami az utókor számára megmaradt.
A régészekről ez az általános kép él még sokak fejében, ám van egy modern, 21. századi technikát felvonultató területe is a szakmának, amelyet a kívülállók nem igazán ismernek.
Az M1 Minden Tudás műsora egy éppen zajló ásatás példáján keresztül mutatta be a korszerű módszereket.
Ipolydamásdon, az 1580-ban épült vár területén a régészeti intézet munkatársai egy GPS-alapú helymeghatározó eszközzel pontosítják a vár adatait.
Amint megvan, az épület felkerül a térképre.
Ahhoz hogy a korábban elkészült helyszínrajzot pontosítani tudják, GPS koordinátákat vesznek fel és ezeket vezetik át a rajzra.
Ezt a helymeghatározó eszközt már azon az iharkúti ásatáson is használták, ahol dinoszaurusz csontok kerültek elő a földből.
A gép 9-10 műholdhoz szokott csatlakozni és így lehet elérni egy nagyjából 1 centiméter körüli pontosságot.
GPS helymeghatározó (Forrás: M1 Minden Tudás)
A Minden Tudás egy másik csúcstechnikát képviselő, katonai célokra kifejlesztett, de a régészek által használt műszert is bemutatott.
Ezt a méregdrága hipermodern lelőhely-diagnosztikai eszközt magnetométernek hívják, segítségével a földben lévő jelenségek mágneses eltérését lehet kimutatni.
Ha valahol hosszabb ideig bolygatják a talajt, annak a visszatöltődése eltér az altalaj mágneses értékétől és ezt ez a műszer képes érzékelni – magyarázta Serlegi Gábor, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa.
Nagy felületet megmérve a gép ki tudja rajzolni a föld alatt lévő egykori települések, régészeti lelőhelyek struktúráját.
Magnetométer (Forrás: M1 Minden Tudás)
„Gyakorlatilag egy felülnézeti kétdimenziós képet kap ilyenkor az ember, amin azt mutatja meg, hogy mekkora az adott helyen a mágneses háttérsugárzástól való eltérés. Hol vannak gödrök, kisebb-nagyobb árkok” – tért ki rá a régész.
A magnetométerrel naponta 4-5 hektáros területet lehet feltérképezni. Drónnal pedig kisebb területekről lehet kiváló felbontású légi fotókat készíteni.
A régészeti munka során alkalmazott drón vagy éppen magnetométer egy olyan új világot nyit meg a szakemberek előtt, ahol pontosan a lényeg, a hajdani közösségek élete kerül a középpontba.