Jól hallanak az ugrópókok

Míg ismeretes, hogy az ugrópókoknak nagyszerű látásuk van, egy friss amerikai tanulmány először bizonyítja, hogy bizonyos távolságokra hallanak is. A megfigyelések szembehelyezkednek a korábbi tudásanyaggal, amely szerint csak a közeli hangokat tudják érzékelni.

A Current Biology folyóirat új számában megjelent tanulmányban a Cornell Egyetem kutatói leírják, mikroelektródákat helyeztek ugrópókok agyába, hogy megfigyeljék, a hallásban résztvevő neuronok érzékelik-e a távoli hangokat. A vizsgált távolság mintegy 3 méter volt, a pók testhosszának körülbelül 600-szorosa.

A további vizsgálatokban a pók lábán és testén lévő, hosszú, érzékeny szőrszálakat – ezekről korábban kiderült, hogy észlelik a közeli légáramlatokat és vibrációkat – stimulálták, ami reakciót váltott ki ugyanazon neuronokban, amelyek a távoli hangok érzékelésekor kisülnek. (A pókszabásúaknak nincsen dobhártyájuk, ezt helyettesíthetik az érzékeny szőrszálak.)

A kutatók szerint mindez bizonyítékot nyújt rá, hogy a szőrszálak valószínűleg észlelik azokat a nanoméretű levegőrészecskéket, amelyek a hanghullámoktól gerjesztett állapotba jutnak.

Ron Hoy, a vizsgálat vezetője több tudományterületen dolgozó szakemberrel együtt dolgozott, többek között Gil Mendával. Menda kifejlesztett egy technikát, amellyel követni tudják az ugrópókok idegi aktivitását. Alapvetően az apróságok vizuális érzékelését tanulmányozta, amikor széke megcsikordult, a pókneuronok pedig hirtelenjében kisültek.

Ugrópók. (Fotó: AFP)

Ugrópók. (Fotó: AFP)

A felfedezés nyomán tesztelni kezdte az állatkákat különféle audiofrekvenciákon. Azonosította az agy egyik területét, amely integrálja a vizuális és audio stimulációkat.

Kiderült, hogy a pókok érzékenyek a magas frekvenciákra és nagyon speciális alacsony frekvenciákra (90 Hz). Mint kiderült, a 90 Hz szinte majdnem ugyanaz a frekvencia, amelyen az ugrópókók legnagyobb ellensége a parazita darázs szárnycsapásai hallatszanak.

Ezt követően különleges, vibrációktól mentes csendszobában újabb kísérletet végeztek, miközben videóra vették a pókok viselkedését különféle hangoknál.

Megfigyelték, hogy 90 Hz-es hang hallatán 80 százalékuk megdermedt egy másodpercre, majd megfordult és ugrott. A mozdulatlansággal – klasszikus reakció a halló állatoknál – a pókok felmérik a szituációt, hogy elkerüljék a mozgást kutató darazsakat a menekülés előtt.

Menda azóta öt pókfajnál talált bizonyítékot a hallásra: ugró-, halász-, farkas-, gladiátor- és házipókoknál.