Orbán: a kvótákat le kell venni a napirendről

Ki kell egészíteni a magyar alaptörvényt, bele kell írni, hogy a magyarokra senki sem kényszeríthet semmilyen kötelező betelepítési kvótát - mondta a miniszterelnök Pozsonyban.

A kötelező betelepítési kvótákat egyszer s mindenkorra le kell venni az Európai Unió napirendjéről – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Pozsonyban, miután szlovák kollégájával, Robert Ficóval egyeztetett.

Orbán Viktor az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfőjével közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte: ki kell egészíteni a magyar alaptörvényt, bele kell írni, hogy a magyarokra senki sem kényszeríthet semmilyen betelepítési kvótát. Mint mondta, most azt jött elmondani szlovák partnerének, hogy az alkotmánymódosítás “az európai jogrendszer keretén belül marad”. Hangsúlyozta: egy olyan betelepítési kvótarendszer, amelynek nincs felső korlátja és kötelező, egy nagy népvándorlás esetén – amelynek a küszöbén állunk – tönkreteheti azokat az eredményeket, amelyeket elértünk, lerombolhatja mindazt, amiért megdolgoztunk.

A miniszterelnök a népszavazásról elmondta: 1990, a magyar demokrácia kezdete óta “egyetlen népszavazáson sem volt ennyi egy irányba mutató akarat”. Függetlenül attól, hogy a magyar alkotmányos rendszer a népszavazás érvényességéhez nagyon szigorú feltételeket rendel, azt a tényt, hogy 3,3 millió ember egy irányba fejezte ki az akaratát, nem lehet figyelmen kívül hagyni – mutatott rá.

Orbán Viktor közölte: mivel a népszavazásnak a jelen körülmények között nincs közjogi következménye, erről most a parlamentnek kell gondoskodnia, és ahhoz, hogy azt a kérdést, kivel élünk együtt, csak a magyar Országgyűlés dönthesse el, alkotmányt kell módosítani. Mint mondta, az EU alapszerződése rögzíti a nemzeti identitást, és egy ország területe, népessége, államformája a nemzeti identitáshoz tartozik, amely érinthetetlen.

A kormányfő arról is beszélt, hogy még év elején az európai miniszterelnökök arról döntöttek, hogy 2016 novemberének közepére vissza kell térni a schengeni rendszerhez, a külső határokat meg kell védeni és a Schengen területen belül ideiglenesen emelt határokat el kell tüntetni. Most arra kérte Robert Ficót, hogy szerezzen érvényt ennek a korábbi döntésnek.

A szlovák és magyar emberek is megdolgoztak a sikereikért 

Orbán Viktor úgy vélte, Szlovákia sikertörténet, látni a fejlődést. “Mi is igyekszünk” Magyarországon, és ezek a sikerek nem ajándékok, a magyar sikerek sem maguktól lettek, a szlovák és magyar emberek is megdolgoztak a sikereikért – fogalmazott.

Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Közölte: a kötelező betelepítési kvótarendszer azonban tönkreteheti ezeket az eredményeket. “Európa nem egy átjáróház”, Magyarország sem az, és nyilvánvalóan Szlovákia sem akar az lenni – hangoztatta.

“Nem akarunk bűnözőket és nem akarunk terrorcselekményeket”

A miniszterelnök kiemelte: “nem akarunk bűnözőket és nem akarunk terrorcselekményeket”, viszont meg akarjuk védeni a polgáraink biztonságát és az elért eredményeket. Magyarországon százezerszám mentek keresztül törvényellenesen a migránsok, ez nem elméleti probléma, hanem a valóság – mondta. Hozzáfűzte: a jogrendünket figyelembe nem véve átgázoltak egy országon több százezren, köztük olyanok is, akik “utána Párizsban tucatszámra öltek meg európai polgárokat”.

Ami Párizsban történt, Pozsonyban és Budapesten is megtörténhet

Orbán Viktor kijelentette: biztonságban szeretünk élni, de ami Párizsban történt, Pozsonyban és Budapesten is megtörténhet, “nem babra megy a játék”. Ezért azt kérte Robert Ficótól, hogy az ügyet annak teljes súlyával kezeljék, mert – mint mondta – a népeik biztonságáért a miniszterelnökök a felelősek. Azt kérte a szlovák kormányfőtől, hogy támogassa a kötelező betelepítési kvóták levételét az EU napirendjéről.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU soros elnökét jött tájékoztatni a népszavazásról, Orbán Viktor kifejtette: a magyarok mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy “az Európai Unió vezetését vetésforgóban látják el” a tagállamok. A magyar felfogás szerint ugyanis az EU nem Brüsszelben van, hanem Pozsonyban, Varsóban, Budapesten, Bukarestben, Berlinben vagy Párizsban – magyarázta. Hozzátette: az EU nem Brüsszelhez, hanem “a szabad nemzetek közösségéhez tartozik”, és Európának a szabad nemezetek közösségének kell maradnia.

A kormányfő a kétoldalú kapcsolatokról megjegyezte: “sok szép közös tervünk van”.

Fico: teljesen elfogadjuk a kvótareferendum eredményét

“Szlovák miniszterelnökként és soros uniós elnökként is mondom, hogy teljes mértékben elfogadjuk a magyarországi kvótareferendum eredményét, s a népszavazást legitim és demokratikus eszköznek tartjuk” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Pozsonyban, miután tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel.

A két miniszterelnöknek a pozsonyi kormánypalotában tartott találkozóján a kvótareferendum eredményén kívül az illegális bevándorlás kezeléséről, egyéb európai uniós témákról, illetve Szlovákia és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól is szó esett.

Egyre inkább bizonyságot nyer, hogy a kötelező betelepítésről szóló kvóták “politikailag halottak”

Robert Fico az illegális bevándorlás témájáról szólva hangsúlyozta: Szlovákia továbbra is a schengeni határok által hatékony védelmét, illetve a migráció okainak megszüntetését tartja a fő eszköznek a probléma kezelésére. A szlovák kormányfő megismételte azon korábbi kijelentését, miszerint egyre inkább bizonyságot nyer, hogy a kötelező betelepítésről szóló kvóták “politikailag halottak”.

A szlovák kormányfő rámutatott: ebben a kérdésben az Európai Bizottság (EB) előállt néhány olyan jogalkotási indítvánnyal, amelyekre mind az uniós tagállamok belügyminisztereinek október 13-i találkozóján, mind pedig az uniós tagállamok vezetőinek – október 21-én esedékes – csúcstalálkozóján reagálni fog kelleni. Hangsúlyozta: az asztalra kerülő jogalkotási elképzelést szeretné olyannak látni, amelyben megjelennek a tagállamok vezetőinek álláspontjai, illetve az önkéntesség, amely a bevándorlás kezelésének alapelve kell hogy legyen.

Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Robert Fico megjegyezte: meggyőződése, hogy már a tagállamok belügyminisztereinek találkozóján megkezdődik annak a megoldásnak a kidolgozása, amely alternatíva lesz az EB által felvázolt elképzelésekre. “Meggyőződésem, hogy ez az alternatív megoldás, ez a kompromisszum, az uniós tagállamok vezetői, az EB és az unió más intézményei közös igyekezetének eredménye lesz” – szögezte le, hozzátéve: a szlovák uniós elnökség hátralévő időszakában mindent megtesznek azért, hogy ez a kompromisszumos megoldás az asztalra kerülhessen.

A szlovák kormányfő a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatokról is beszélt. Kiemelte: a mostani találkozón ismét megerősítést nyert, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren pozitív légkörben fejlődnek és történelmileg a legjobb szinten vannak.