Navracsics: rugalmasabbá kell tenni az európai oktatási rendszert

Az európai oktatási rendszert a munkaerő-piaci kihívások miatt életkor, intézmény és tananyag szempontjából is rugalmasabbá kell tenni - mondta az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a parlament kulturális bizottságának hétfői ülésén.

“Ki kell tágítani a jelenleg 6 és 23 év közötti fiatalokra koncentráló életkori sáv alsó és felső határát, a formális mellett az informális és nonformális oktatásnak is fontossá kell válnia, és szintén rugalmasabbá kell tenni a klasszikus tantárgyfelosztást” – fejtette ki Navracsics Tibor, aki eddigi biztosi tevékenységéről és terveiről adott tájékoztatást. Mint kiemelte, az új európai készségfejlesztési program éppen a rugalmasságot, a vállalkozási készség fokozását állítja középpontba.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa. (MTI/Európai Bizottság/Samuel Kubani)

Kunhalmi Ágnes szocialista bizottsági alelnök kérdésére a biztos komoly problémának nevezte, hogy az európai oktatási befektetések aránya, amely jelenleg átlagosan 4 százalékos, legalább 1 százalékkal elmarad a világ más részei esetében megvalósuló hasonló célú befektetésektől.

“Ez elsősorban gazdaságpolitikai befektetés, mert amit az oktatáson megspórolunk, azt a jövőben a versenyképességben fogjuk megszenvedni” – jegyezte meg Navracsics Tibor, aki szólt arról is, hogy miközben az Európai Unióban magas a munkanélküliek száma, betöltetlen marad több millió munkahely, főleg az informatikai és a szolgáltatási szektorban. “Az Ifjúsági Garancia Rendszer próbál ezen a helyzeten segíteni, de a program keretében a fiatalok csak rövid időre tudnak elhelyezkedni, holott az igazi probléma a tartós foglalkoztatásban maradás alacsony aránya” – jegyezte meg a biztos.

Navracsics Tibor a fideszes Vinnai Győző kérdésére is felelve kitért a digitális alapismeretek megszerzésének fontosságára, és azok beépítésére valamennyi tantárgyba. A biztos szerint erősíteni kell az alapképességek újraoktatását is, mert az EU polgárainak egyötöde küzd írás és olvasás tekintetében súlyos problémákkal, egynegyede pedig alapvető matematikai készségeknek van híján.

Pósán László fideszes alelnök kérdésére Navracsics Tibor kiemelte: a magyar versenyképesség egyik legnagyobb gátja a nyelvtudás hiánya. “Az előrelépés egyik kulcsa a tanárképzés fejlesztése, fontos lenne a nagy nyugat-európai nyelvek mellett a szomszédos közép-európai nyelvek alapfokon történő tanítása is”.

A gazdasági elvándorlást, ezen belül is a fiatalok elvándorlását a biztos alapvetően regionális, ezen belül is például közép-európai politikai problémának tartotta. “Olyan célzott programokra lenne szükség, amelyek maradásra bírják az értelmiséget. Az infrastrukturális problémákból, a közhangulatból, illetve a megbecsültség hiányából fakadó problémákra egyaránt megoldást kell találni” – mondta Farkas Gergely (Jobbik) felvetésére.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: az európai kultúrát és identitást nem szabad szembeállítani a nemzeti identitással, mert az olyan következménnyel járhat, amilyen a Brexit. “Az európai identitásnak a nemzeti kultúra fontos kiegészítőjének kell lennie” – vélekedett.

“Biztosként feladatom, hogy az EU-ban már bent lévő és menekültstátust kapott embereket be tudjuk kapcsolni az oktatási rendszerbe. Több tízezer felnőtt nélküli kiskorú bolyong az EU-ban, számukra mielőbb oktatási lehetőséget és társadalmi közösséget kell biztosítani, hogy szilárd értékek mentén tudjanak felnőni” – szögezte le Navracsics Tibor Dunai Mónika (Fidesz) felvetésére válaszolva. A képviselő előzőleg többek között azt mondta, hogy az egész európai egyetemes kultúrára komoly veszélyt jelent a migráció problémája.

A biztos szólt a hatáskörének kulturális részébe tartozó Kreatív Európa program jelentőségéről. “Támogatom a különböző országok művészeinek, alkotóinak, kreatív szakembereinek együttműködését, illetve cseréjét. Az egész európai gazdaságot a kultúra és a kreatív ipar irányába kellene fordítani, mert magas színvonalú teljesítményt jelentene” – tette hozzá Navracsics Tibor, aki – mint felidézte – a kreatív ipar erősítése mellett az új európai felsőoktatási stratégia kidolgozását (az előterjesztés év végére készül el), illetve az Erasmus Plus oktatási programban jelenleg meglévő gyakornoki időszak növelését tűzte ki célul prioritásként maga elé két évvel ezelőtt, biztosi tevékenysége kezdetekor.

Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke kérdésére Navracsics Tibor azt mondta: komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy az Európai Bizottság döntése alapján 2018 az Európai Kulturális Örökség éve lesz. “Az európai kultúra újrafelfedezéséhez természetesen pénz kell, ezért a programokba próbálom bekapcsolni a turisztikai szervezeteket”.

Az európai profi sport tekintetében a biztos azt mondta, fontos lenne rászorítani a szervezeteket és szereplőket arra, hogy a jogi szabályozás feleljen meg az üzleti életben megszokott transzparens és szigorú követelményeknek. A szabadidősportban sikernek nevezte, hogy idén az Európai Sporthéten már 15 ezer rendezvényt tartottak 31 országban.