A földi élet eredetét kutató űrmissziót bocsát fel a NASA

A magyar idő szerint péntek hajnalban induló űrszonda célpontja a Bennu aszteroida, amely a kutatók szerint akár 4,5 milliárd éves kőzeteket is hordozhat.

A földi élet eredetét kutató robotizált űrmissziót indít útjára helyi idő szerint csütörtök este (közép-európai idő szerint péntek hajnalban) az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amelynek OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint több milliárd éves űrport fog begyűjteni a Bennu aszteroida felszínéről.

A misszió a floridai Cape Canaveral-i légierőbázisról indul. A mintegy kétezer kilogrammos, szabadidő-autó méretű, pilóta nélküli űreszközt a Lockheed Martin és a Boeing közös vállalkozása, a United Launch Alliance Atlas V-ös típusú hordozórakétája fogja szállítani. A mintákkal megrakott jármű a tervek szerint 2023-ban tér vissza a Földre, miután hatmilliárd kilométert utazott az űrben.

A NASA a Bennut közelsége, megfelelő mérete és a felszínét borító – a kutatók reményei szerint – szénben gazdag, akár 4,5 milliárd éves kőzettörmeléke miatt választotta a küldetés célpontjául.

Koncepciórajz az OSIRIS-REx missziójáról. (fotó: NASA)

Koncepciórajz az OSIRIS-REx missziójáról. (fotó: NASA)

Az égitest átmérője mintegy 500 méter, és minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, miután nagyjából a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül. A kutatók becslései szerint 1:800-hoz az esélye annak, hogy 2182-ben összeütközik a Földdel.

A Napból érkező hő enyhén “lökdösi”, ezáltal az egymilliárd dolláros küldetés egyik célja, hogy feltérképezze pontos útvonalát. A NASA reményei szerint továbbá az OSIRIS-REx  révén tesztelni tudják a jövőbeli tudományos missziókhoz, valamint az aszteroidákon tervezett kereskedelmi célú bányászathoz szükséges fejlett képalkotási és feltérképezési technikákat.

Az űrszonda a tervek szerint 2018 augusztusában éri el a Bennut, két éven át fogja tanulmányozni fizikai jellegzetességeit és kémiai összetételét. A napenergiával működő űreszköz ezután az aszteroida felszínéhez repül, egy robotkarral megpróbál begyűjteni legalább 60 gramm törmeléket.

“Azért választottuk a Bennut, mert gyakorlatilag időkapszula Naprendszerünk keletkezésének hajnalából” – mondta egy keddi sajtótájékoztatón Dante Lauretta, a küldetés főkutatója az Arizonai Egyetemről.

Hozzátette, az alakuló Naprendszerben apró, sziklaszerű égitestek kezdtek formálódni, némelyek közülük vízjeget és szerves anyagokat is elraktároztak, ezek pedig olyan alapvető összetevők, amelyek lakhatóvá tehették a Földet, vagy legalábbis löketet adhattak a földi élet kialakulásának.

Augusztus 29-én Floridában készítik elő a szonda és a hordozórakéta integrálását. (Fotó: NASA/Dimitri Gerondidakis)

Augusztus 29-én Floridában készítik elő a szonda és a hordozórakéta integrálását. (Fotó: NASA/Dimitri Gerondidakis)

A NASA célja, hogy jóval több kőzettel térhessen vissza a küldetés, mint a 2003-ban indult japán Hajabusza-1 expedíció, amely kevesebb mint egy milligramm mintával tért vissza a Földre egy aszteroidáról 2010-ben. A Hajabusza-2 előkészületei folyamatban vannak.

Amennyiben minden a tervek szerint megy, akkor 2021 márciusában az OSIRIS-REx elhagyja a Bennut és visszaindul a Föld felé.

Az aszteroidáról származó mintával teli kabin pedig 2023. szeptember 24-én leválik róla – a szonda maga nem tér vissza a Földre, hanem folytatja a Nap körüli keringést -, és ejtőernyős landolással érkezik meg az amerikai légierő utahi bázisára, ahonnan aztán végső állomására, a houstoni űrközpontba kerül.