Egy év távlatából visszatekintve is helyes döntés volt a Magyarországon nyugat felé gyalog elindult menedékkérők befogadása Németországba - mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban, amely abból az alkalomból készült, hogy Angela Merkel kancellár 2015. szeptember 4-én hozott döntést a budapesti Keleti pályaudvartól elindult menedékkérők beengedéséről.
Thomas de Maiziere – aki azon a napon csaknem 40 fokos lázzal otthon feküdt – a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként szerzett tudomást a kancellár döntéséről, elmondta, hogy Angela Merkel személyesen tájékoztatta késő este telefonon.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter Berlinben. MTI/EPA Fotó
Arra a kérdésre, hogy meglepte-e a döntés, elmondta, hogy már néhány nappal korábban felmerült a kérdés, hogy nem kellene-e elhozni a budapesti pályaudvarnál rekedt embereket, de akkor még a berlini vezetésben mindenki kételkedve viszonyult az ügyhöz és nem akartak “precedenst teremteni”.
Azonban “Magyarországon annyira drámaivá vált a helyzet, és az osztrák határ felé elindult menet annyira nagy volt”, hogy Berlin hozzáállása megváltozott. “Az a döntés, hogy ebben a helyzetben segíteni kell, visszatekintve is helyes volt” – mondta Thomas de Maiziere.
Hangsúlyozta, hogy nem a szeptember 4-ei döntés váltott ki “szívó hatást”. Sok tényezőnek volt szerepe, különösképpen a magyarországi határkerítés megépítéséről júniusban tett “látványos bejelentésnek”. Mint mondta, a szeptember 4. körüli napokban Németországba érkezett menedékkérők már “régen úton voltak”, és a kancellár döntése nélkül is kerestek volna utat maguknak, de tagadhatatlan, hogy a döntés tovább erősíthette a menedékkérők beáramlását.
Ugyanakkor téves az a megfogalmazás, hogy a kancellár megnyitotta a határokat; “ez egyszerűen nem igaz”, hiszen a határok a jogszabályoknak megfelelően nyitva voltak és nyitva is vannak – húzta alá Thomas de Maiziere.
Nem csak Budapesté a felelősség, állítja
A német belügyminiszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, valóban úgy gondolja-e, hogy Magyarországot terheli a felelősség a történtekért. ”Biztosan nem egyedül” Magyarországé a felelősség – tette hozzá.
“Valójában csak visszafogottan szeretném bírálni Magyarországot”, mert “nem felejtem el, hogy kiállt mellettünk 1989-ben és az újraegyesítés során”, és ez “ma is befolyásolja viszonyulásomat” – mondta.
Egyértelmű, hogy a balkáni migrációs útvonal közepén elhelyezkedő Magyarországra földrajzi helyzete miatt nagy nyomás nehezedett és nehezedik még mindig, és több tényező együtt hatásaként állt elő az a helyzet, amelyben szeptember 4-én dönteni kellett.Így “központi probléma volt Görögország magatartása”, hiszen a görög uniós külső határon kellett volna elvégezni a regisztrációt és fel kellett volna hagyni a menedékkérők továbbterelésének gyakorlatával. Ha mindez megvalósult volna, “Magyarországnak sem kellett volna kerítést építenie” – emelte ki Thomas de Maiziere.
Migránsok demonstrálnak a Keleti pályaudvar előtt. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Arra a kérdésre, hogy miért maradt nyitva a német határ, elmondta: a határ lezárásának súlyos következményei lettek volna, és nem csak a gazdaságra nézve, és az intézkedés csak akkor lett volna hatásos, ha a balkáni útvonalon fekvő országok “gyors dominóhatásként” mind követték volna a német példát. Továbbá a határzár miatt olyan “helyzetek” keletkeztek volna a német határ térségében, amelyeket “senki sem akart és a közvélemény nem fogadott volna el”.
Ezért a berlini vezetés arra a belátásra jutott, hogy inkább a Törökországból Görögországba átkelő emberek számát kell nagymértékben csökkenteni – fejtette ki a miniszter.
Az Angela Merkel vezette jobboldali CDU politikusa a balkáni útvonal lezárásával kapcsolatban kiemelte, hogy a macedóniai hatóságok intézkedése nem váltott volna ki tartós hatást, ha nem követte volna az EU-Törökország megállapodás. A migrációs útvonal lezárása és az Ankarával kötött megállapodás összetartozik, és a kettő kombinációja révén csökkent tartósan a Törökország felől érkező menedékkérők száma.
Irányítani kell a menekültáradatot
Thomas de Maiziere az interjúban a többi között arról is beszélt: ábrándokat kerget, aki azt gondolja, hogy Németország a határ lezárásával elkerülte volna a menekülthullámot, azonban “nem ismétlődhet meg a tavaly őszi és téli helyzet”, a menekültek beáramlását korlátozni kell és még inkább ellenőrzés, irányítás alá kell vonni. Éppen erről szólt a CDU tavaly év végi kongresszusán elfogadott határozat, amely helyreállította a párt egységét.
Azt is elmondta, hogy Európa sokat tett a görögországi menekültügyi rendszer fejlesztéséért, aminek révén el kell jutni egészen odáig, hogy az uniós tagállamok ismét alkalmazzák a dublini szabályokat Görögországgal szemben, vagyis visszaküldjék azokat a menedékkérőket, akik Görögországban léptek az EU területére. Fontos, hogy a tagállamok közös álláspontot alakítsanak ki ebben a kérdésben, és Németország “ne rohanjon előre” - mondta Thomas de Maiziere.
Egyebek mellett hozzátette, hogy az EU-Törökország megállapodás működik, és a “török módszert” kell alkalmazni az EU-ba Észak-Afrikából vezető migrációs útvonal esetében is.
Nem fél a populistáktól
Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt előretöréséről azt mondta, egész Európában tapasztalható a “jobboldali populisták” erősödése, és nem a menekültválság az oka annak, hogy Németországban is zajlik ez a folyamat, hanem inkább az elégedetlenség a globalizációval és a modernitással.
