Kaczinsky után Sarkozy is új európai szerződést szorgalmaz

Nicolas Sarkozy volt francia államfő olyan új európai szerződést szorgalmazott pénteken a Nagy-Britannia Európai Unióból való távozását (Brexit) eredményező népszavazást követően, amely többek között a külső határok ellenőrzésének megerősítését és az Európai Unió bővítési folyamatának leállítását is előírná.

“A brit nép választott és a józan ész azt diktálja, hogy kimondjuk, az elutasításnak ezt az érzését sok francia és sok más európai is osztja. Amit kimondott a brit nép, azt más népek is kimondhatják Európában. Nem tehetjük meg, hogy ezt nem vesszük tudomásul” – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

Sarkozy reagál a Brexitre. MTI/EPA Fotó

A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak elnöke az Európai Unió “hatalmas válságáról” beszélt és “sürgősnek” nevezte az Európai Unió “alapvető újraalapítását” egy új szerződéssel. ”Európának a britek nélkül is működnie kell, és egyébként van időnk átgondolni a viszonyunkat a szomszédos országgal” – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy, aki szerint a 27-ek Európája nem működhet többet a korábbi módon.

A volt elnök ezért azt kérte, hogy az európai állam- és kormányfők döntsenek olyan új európai szerződés kidolgozásáról, amely “megmutatná a kontinens népeinek, hogy Európa eltökélt abban, hogy a sorsát kézbe veszi”.

Nicolas Sarkozy öt pillért javasolt az új szerződéshez: Európa külső határai ellenőrzésének megerősítését, az eurózóna gazdasági kormányának beindítását, az EU kompetenciáinak mintegy tíz stratégiai pontban való meghatározását és a korábbiaknál jobb intézményi működést. A volt elnök szerint “Európa bővítésének folyamatát pedig egyértelműen le kell állítani egy újabb döntésig, mert Törökországnak nincs helye” az EU-ban.

Lengyelországból érkezett az első igény

A Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót – jelentette ki pénteki varsói sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, hozzátéve: új európai alapszerződés kidolgozására van szükség.

A PiS elnöke szerint az EU-ban szükséges reformok bevezetése – mely sokéves folyamat lenne – “egyfajta ajánlatot jelenthetne az Egyesült Királyság számára is”. A reformok után az uniós intézmények “nem önkényes módon működnének”, újradefiniálnák az EU és a nemzetállamok közötti hatáskörmegosztást, szem előtt tartva mindenekelőtt a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét.