Nagyot rontott a magyar GDP-prognózison az OECD

Idén 1,6 százalékkal nőhet a magyar hazai össztermék a tavaly várt 2,4 százalék helyett. Az NGM szerint a kormány prognózisához hasonlóan látja a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a növekedés rövid távú megítélésében viszont eltér a nemzetközi szervezet és a magyar kabinet álláspontja,

Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD, amely változatlanul hagyta a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslését. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentésében egyebek között az szerepel, hogy idén 1,6 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavaly novemberben várt 2,4 százalék helyett. A párizsi székhelyű szervezet továbbra is 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre. Az OECD 1,9 százalékos idei GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, ugyanúgy, mint novemberben. A várható jövő évi deficitet 1,5 százalékról 2,6 százalékra változtatta.

Lassul a növekedés 2016-ban

A jelentés összeállítói az idei várható inflációt a novemberben becsült 2,2 százalékról 0,1 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékról 1,7 százalékra módosították. Az OECD szerint a GDP-arányos államadósság a novemberben várt 74,6 százalék helyett 74,3 százalékra csökken, jövőre 73,3 százalék lesz a tavaly becsült 72 százalék helyett. A jelentés az idei gazdasági növekedés lassulását az állami beruházások csökkenésével indokolta, amit az EU szerkezeti alapjainak lassúbb beérkezése okoz, jövőre viszont már újra nagyobb ütemre kapcsol a gazdaság.

Szilárd marad a lakossági kereslet, a foglalkoztatás tovább bővül

A dokumentum szerint szilárd marad a lakossági kereslet, a foglalkoztatás tovább bővül. A közmunkaprogramot (amelynek költsége a GDP fél százalékpontja) fokozatosan le kellene építeni, ahogy növekednek a foglalkoztatási lehetőségek a magánszektorban – írták. A jelentés szerint az infláció növekedésével a jegybanknak lehet, hogy semlegesebb monetáris politika felé kellene elmozdulnia 2017 végéig. A globális gazdaági válság óta alacsony a termelékenység növekedése. Átfogó szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok és megfelelően felkészített munkaerő kialakulása érdekében. Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és jobban kell használni a szabályozási vizsgálatokat az átláthatóság, a stabilitás és a jogszabályalkotási folyamatok javítása érdekében – áll a szövegben.

NGM: az év második felében ismét dinamikussá válhat a gazdaság növekedése

A kormány prognózisához hasonlóan látja friss jelentésében a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a növekedés rövid távú megítélésében viszont eltér a nemzetközi szervezet és a magyar kabinet álláspontja – kommentálta az NGM pénzügyekért felelős államtitkára az országjelentést.

Csak átmeneti

Hornung Ágnes hangsúlyozta: az OECD előrejelzésében a 2016-ra vonatkozó növekedési előrejelzését 1,6 százalékra mérsékelte, kifejezetten átmenetinek minősítve az év első negyedében tapasztalható lassulást. Ennek megfelelően – az év második felében már megjelenő növekedési gyorsulásra utalva – a 2017-es várakozását 3,1 százalékra emelte, ami megegyezik a konvergenciaprogramban szereplő prognózissal – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az uniós források felhasználásának ciklikussága

Hornung Ágnes hozzátette: az OECD a gyengébb első negyedéves adatokkal magyarázza az idei GDP-előrejelzésének csökkentését, ugyanakkor az elemzés is utal az uniós források felhasználásának ciklikusságára. A magyar kormány úgy látja, hogy a kifizetések az év hátralévő részében jelentősen felgyorsulnak, és beindul a lakásépítési program is, amely lökést ad, az építőiparnak, a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek – hangsúlyozta az államtitkár. Az építőipar bővülő teljesítményét vetítik előre a dinamikusan növekvő új megrendelések, illetve a magas kapacitáskihasználtság is – tette hozzá.

Az autóipar lendületet vesz

Kifejtette, emellett a feldolgozóipari rendelésállomány előző évinél is magasabb szintje az ipar erősödést jelzi. Az első negyedévben a téli leállások és a különböző technikai problémák hatására az autóipar visszahúzta a növekedést, ezek megszűntével a szektor várhatóan visszanyeri a tavalyi évre jellemző lendületét, ami az eredeti előrejelzéseknek megfelelően segíti a következő negyedévek növekedését. Az OECD elismerően szól a kedvező munkapiaci folyamatokról, a bővülő foglalkoztatottságról és a rekord alacsony munkanélküliségről – folytatta Hornung Ágnes. A lakosság dinamikusan növekvő reáljövedelme a fogyasztást támogatja, ezt támasztja alá az emelkedő lakossági bizalmi index is – fűzte hozzá.

Sok mindent egyformán látnak

Közölte, a fiskális folyamatokat az OECD lényegében a kormánnyal egyező módon értékeli, 2016-ra és 2017-re 1,9 százalékos, illetve 2,6 százalékos hiányt jeleznek előre, míg a konvergenciaprogram 1,9 százalékos, illetve 2,4 százalékos deficittel számol. Az inflációs pályát is hasonlóan látja az OECD és a kormány: 2016-17-re 0,1, illetve 1,7 százalékos mérsékelt inflációval számolnak, a kabinet várakozása 0,4, illetve 0,9 százalék.

Erős növekedési korrekció várható

Hornung Ágnes elmondta: a kormány álláspontja, hogy bár a költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a kormány prognózisához igen hasonló módon látja az OECD, a szervezet nem kellő súllyal vette figyelembe a következő negyedévekben várható kedvező folyamatok hatását az egész éves növekedésre. A kormány várakozása szerint erős növekedési korrekció várható, az első negyedévi teljesítményt visszafogó hatások megszűnnek, és helyükbe a növekedést gyorsító tényezők lépnek – összegezte az államtitkár. 2016 második félében, a kormány prognózisának megfelelően, a magyar gazdaság növekedése ismét dinamikussá válhat – tette hozzá.