Jelentősen csökkent a romák veszélyeztetettsége a szegénység tekintetében az elmúlt két-három évben, s bár a mutatók még mindig magasak, a javuló tendencia a felzárkózási stratégia sikerét bizonyítja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Kaposváron.
Jelentősen csökkent a romák veszélyeztetettsége a szegénység tekintetében az elmúlt két-három évben, s bár a mutatók még mindig magasak, a javuló tendencia a felzárkózási stratégia sikerét bizonyítja – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Kaposváron.
Czibere Károly a Roma Koordinációs Tanács kihelyezett ülésén kitért arra, hogy a jövedelmi szegénység 68-ról 63 százalékra, az úgynevezett munkaszegénységi ráta 43-ról 27 százalékra, a deprivációs ráta pedig 78-ról 68 százalékra mérséklődött, s ez nagyobb mértékű javulás a roma, mint a nem roma népesség körében.
Úgy fogalmazott: bár a közvélemény a felzárkózási politikát és az arra költött forrásokat sokszor hiábavalónak gondolja, az eredmények igazolják, hogy igenis lehet előrelépni e téren is.
Az államtitkár a felzárkózást segítő intézkedések között említette a kötelező óvodába járást, a térítésmentes bölcsődei, óvodai étkezést igénybe vevők körének szélesítését, a bölcsődei intézményfejlesztéseket, az iskolákban a napi egy tál meleg ételhez való hozzájutást.
Illusztráció – MTI Fotó: Illyés Tibor
Czibere Károly emellett kitért a gyermekvédelmi rendszerben történt változásokra, a 60-66 ezer roma foglalkoztatását és az elsődleges munkaerőpiacra való
visszatérésének esélyéhez hozzájáruló közmunkaprogramra, s egyebek mellett az oktatásban a tehetséggondozást, a képességek kibontakozását segítő programokra.
Az államtitkár az Európai Bizottságnak az oktatási szegregáció témában Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásáról szólva azt mondta: a kormány értetlenül áll a történtek előtt, mert e területen számos intézkedés történt.
Újraszabályozták a körzethatárokat, stratégia készült a lemorzsolódás ellen, törekvések vannak a köznevelés átalakítására, és számos felzárkózási program indult, amelyek mindegyikének van antiszegregációs hatása – sorolta.
Szavai szerint a kormány kizárólag az együtt nevelésben, az együtt oktatásban hisz, minden programját, szabályozási javaslatát ennek rendeli alá, irányultsága megkérdőjelezhetetlen.
”Magyarország olyan ország, ahol segítik a cigányság felzárkózását”
Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló ehhez hozzáfűzte, hogy Magyarországot ismét támadás érte Brüsszel részéről az oktatást érintően, holott “Magyarország olyan ország, ahol segítik a cigányság felzárkózását”.
A kormány romaszervezetek széles körét vonja be munkájába, sok ösztöndíjpályázatot indított el, romastratégiát dolgozott ki, a brüsszeli eljárást ezért vissza kell utasítanom – mondta.
Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár arról szólt, hogy a tanács kihelyezett ülésén a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia második intézkedési tervének végrehajtását, és a komplex telepprogramot tárgyalja. Megítélése szerint ezek olyan témák, amely romákat és nem romákat egyaránt érintenek, ezért ezek megvalósításában nagy szükség van az összefogásra, az együttgondolkodásra.
Kelemen János: fontos a romastratégia
Kelemen János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese arról szólt, hogy az intézmény számára mindig fontos volt a társadalmi szerepvállalás és azon belül a romastratégia is. Az intézmény kezdeményezte a regionális roma stratégiai tanács létrehozását, amelyet dél-dunántúli romaügyekkel foglalkozó szervezetei, egyesületek, valamint az integrációban szerepet vállaló cégek és önkormányzatok, tankerületek, kormányhivatali igazgatóságok 2012-ben hoztak létre.
Hozzátette: feladatuk, hogy megoldásokat találjanak a roma lakosság helyzetének, életkörülményeinek javítására, diplomás roma fiatalok elhelyezkedésének támogatására.
A Kaposváron kihelyezett ülést tartó Roma Koordinációs Tanácsot 2011-ben hozták létre, hogy minél több szereplőt vonjanak be a romastratégia elkészítésébe, megismertetésébe és végrehajtásába.
A testületnek több mint két tucat tagja van, többségüket a romaszervezetek delegálják, de köztük van az MTA, az egyházak, a munkaadók és a munkavállalók képviselői, a romaönkormányzatok, civil szervezetek, az ombudsman, a települési önkormányzatok, a KSH, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Országgyűlés szakbizottságának képviselői is.
