Június 23-án tartják az Egyesült Királyságban az ország európai uniós tagságáról szóló népszavazást. A britek távozása veszélyes precedenst teremthet, és dominóhatást indíthat el Európában. A magyar döntéshozóknak is készülniük kell a megváltozó erőviszonyokra.
Kevesebb, mint egy hónapja maradt a briteknek, hogy meghozzák életük egyik legfontosabb döntését, ami után nemcsak az Egyesült Királyságban történhetnek drasztikus változások, hanem Európa, de a világ is új irányt vehet. Szinte naponta érkeznek újabb és újabb támogató nyilatkozatok mind a maradás, mind a távozás mellett, ami tovább fokozza a bizonytalanságot. A jövőt firtató kérdésekből nincs hiány, a megnyugtató válaszokból azonban koránt sincs ugyanannyi.
David Cameron brit miniszterelnök maradna az Európai Unióban. EPA/WILL OLIVER/POOL
– Mivel még egyetlen állam sem lépett ki az Európai Unióból, ezért nem tudjuk, pontosan hogyan kell távozni az EU-ból. Ha a britek június 23-án e mellett szavaznak, akkor elindul egy többéves leválási folyamat. A döntés rengeteg technikai jellegű kérdést is felvet, például, hogy Nagy-Britannia mikortól nem szavazhat az Európai Tanácsban, vagy hogy kirúgják-e, és ha igen, mikor a dolgozóikat az európai intézményekből. Ezekre nincsenek túl vaskos forgatókönyvek Brüsszelben, így a távozást uniós tempóban készítik majd elő – magyarázta a hirado.hu-nak nyilatkozó Feledy Botond külpolitikai szakértő.
Szerinte ez idő alatt rengeteg minden történhet a világpolitikában, elég csak a jelenlegi migránsválságra vagy az orosz-ukrán konfliktusra gondolni, így a legszerencsétlenebb szcenárió alapján még az is előfordulhat, hogy bár a brit lakosság megszavazza a kilépést, a politikai akarat végül nem támogatja azt. A Brit-sziget így egyfajta folyamatos távolodásban, de el nem szakadásban keringene Európa körül – fogalmazott.
A belső egység is veszélybe kerülhet
– A távozás melletti voksok győzelme vélhetően ismét felszínre hozná a skótok Nagy-Britanniától való elszakadásának ügyét. Sőt az észak-írek álláspontja sem egyértelmű a kérdésben – mutatott rá Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A Skót Nemzeti Párt által vezetett skóciai kormány 2014 őszén rendezett népszavazást Skócia függetlenné válásáról, de akkor az elszakadást ellenzők kerültek többségbe. Egy felmérés szerint a skótok 66 százaléka Európa-párti, így nem elképzelhetetlen, hogy egy új referendum más eredményt hozna.
Alex Salmond volt skót miniszterelnök már be is jelentette, hogy Skócia két éven belül újabb népszavazást tartana, ha az Egyesült Királyság többi nemzete az EU-ból való kilépésre szavaz. Nicola Sturgeon jelenlegi skót kormányfő azonban egyelőre óvatosabb a kérdésben.
Erősödhetnek a radikálisok
Ha a britek távoznak, annak hatása valószínűleg nem áll majd meg a Csalagútnál, és táptalajt jelenthet az unióellenes pártoknak is. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a referendum dominóhatást indíthat el az Európai Unióban. Az Ipsos mérései szerint – az eredménytől függetlenül – Franciaországban és Olaszországban például a lakosság többsége támogatná egy hasonló népszavazás kiírását.
– Politikai szinten is hangzottak már el riogatások, bár később cáfolták őket. Ennek ellenér a Brexit után Hollandiában vagy Franciaországban is elindulhat egy vita az uniós létről. A britek és a dánok azok a nagy nemzetek, amelyek kedvezményeket kaptak az EU-ban, viszont ez a konstrukció biztosan szétesik, ha valahol kiírnak még egy szavazást a tagságról. Akkor a közép-kelet-európai populista pártok is megtarthatják majd a saját referendumaikat. Ebben az esetben Európa nem fog működni – vetítette elő Feledy Botond.
Úgy vélte, a politikai bizonytalanság növekedésével a lokális politikai közösségek megerősödése reális alternatívává válik. Hogy ez elszakadásban nyilvánul-e majd meg, vagy más helyi, esetleg radikális bal- és jobboldali pártok sikerében, az országonként változhat. Összességében azonban a brit kilépés a politikai káoszt fogja növelni.
Az európai uniós tagságról tartanak népszavazást a britek. EPA/ANDY RAIN
Gyengül az érdekérvényesítés
Függetlenül a legrosszabb forgatókönyvtől, a britek kiválása mindenképp megváltoztatná az erőviszonyokat az Európai Unióban. A nem eurózónás államok, így Magyarország is stratégiailag fontos szövetségest veszítenének, amivel bizonyos ügyekben gyengülne az alkupozíciójuk az eurót használó országokkal szemben – állapította meg Gálik Zoltán.
Szerinte egy ilyen helyzetben létfontosságú lenne a visegrádi együttműködés további erősítése.
– Az EU-n kívüli Egyesült Királysággal ugyanakkor megállapodásra kell törekedni. A V4-eknek keményen kell képviselniük az álláspontjukat a szabad piacukért cserébe. Nem szabad túl nagy kompromisszumot kötniük, például a David Cameron által februárban kiharcolt ügyekben – emelte ki a Corvinus docense.
Nem szabad kimaradni
Feledy Botond úgy vélte: bármilyen forgatókönyv is valósul meg, a német gazdaság és ipar szempontjából mindig kulcsfontosságú marad, hogy létezzen valamilyen unió. Ebből pedig egyik közép-kelet-európai országnak sem szabad kimaradnia.
– Bármilyen formában is tálalják a következő uniós integrációs lépést, abba mindenképpen bele kell tartoznunk. A kis- és középméretű európai országoknak ugyanis erős érdekérvényesítés mellett, de kizárólag az integráció biztosítja a fejlődés további lehetőségét. A régiónk önállóan nem versenyképes a világpiacon, a politikai elitnek ezt figyelembe kell vennie a döntések meghozatalakor – húzta alá.
